A város idei költségvetése volt az egyetlen téma a február 15-ei közgyűlésen, amit ismét élőben követtünk.
Február 15-én, kedden tárgyalta a pécsi közgyűlés az önkormányzat idei költségvetését. Ahhoz, hogy az alább olvasható viták érthetőek legyenek, a közgyűlés közvetítése előtt röviden összefoglaljuk a mindazt, amit a 2022-es költségvetésről tudni kell.
Ahogy tavaly, idén is 49 milliárdos mérlegfőösszeggel fogadták el a költségvetést. Ebből mintegy 13 milliárd forint a fejlesztésekre (például az új vásárcsarnok befejező szakaszára, a régészeti múzeum felújítására, és a Misina-projektre) szánt keret, amiben uniós források és fel nem használt támogatások vannak.
https://www.pecsma.hu/pecs-aktual/mutatjuk-pecs-idei-koltsegvetesenek-legfontosabb-szamait/?highlight=k%C3%B6lts%C3%A9gvet%C3%A9s
A költségvetés tartalmaz egy 6,2 milliárdos kompenzációs igényt, azaz ennyit vár a városvezetés a kormányzattól a járvány okozta gazdasági visszaesés és az elvonások miatt. Csak az iparűzési adó elvonása miatt 2,2 milliárd lesz a bevételkiesés idén (tavaly közel ennyi igény mellett mindössze 2 milliárd forintot kapott Pécs a kormánytól).
Mindemellett számos tényező feszíti a 2022-es büdzsét:
Az egyik legsúlyosabb egyértelműen a fideszes városvezetés felelőtlen gazdálkodásából eredő pénzügyi örökség: Pécs 2020-ban és 2021-ben közel 3,3 milliárdot törlesztett a fideszes adósságból, de több mint 5 milliárd forint még vissza van. Idén, az előző évhez hasonlóan, 1,75 milliárd forintot kell fizetni az államnak (egészen pontosan 2024-ig összesen még 5,3 milliárd forintot kell visszafizetnie a pécsieknek az államkasszába).
Éppen ezért Ruzsa Csaba tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy hamarosan tárgyalásokat fognak kezdeményezni a kormánynál azért, hogy felülvizsgálják a még meglévő adósságot. Szeretnék, ha az idei részletet átütemezhetnék, de párbeszédet kezdeményeznének a még fennmaradó nagyjából 5 milliárdos tartozás elengedéséről is.
A városvezetés mindeközben arra számít, hogy az önkormányzat esetében 600 milliós plusz költséget jelent az energiaárak és az üzemanyagár emelkedése.
Ott van még a kötelező béremelés az önkormányzati cégeknél: 10 százalék körüli, azaz a várható inflációt meghaladó növekedésre számíthatnak a munkavállalók, ami félmilliárdos plusz költséget jelent tavalyhoz képest. A cégeknek viszont nincs saját forrásuk egyik említett plusz költség (energia plusz béremelés) finanszírozására sem, azaz a városnak kell ezt megoldania a saját büdzséjéből. Mivel mindenre nincs meg a fedezet jelenleg, bérfejlesztési alapot építenek be a költségvetésbe, amit a beérkező bevételekből folyamatosan töltenek fel havi és negyedéves szinten.
https://www.pecsma.hu/top/beremeles-a-pecsi-kulturintezmenyekben-problemat-okoz-a-homalyos-allami-palyazat/?highlight=b%C3%A9remel%C3%A9s
https://www.pecsma.hu/top/tragikus-hogy-a-kormany-elvonja-a-forrasokat-es-a-kedvencei-kozott-szetosztja/
Fontos tényező még, hogy a helyi cégek bevételei elmaradnak a 2019-es szinttől, ami a befizetendő helyi adón és az önkormányzati cégek bevételein is látszani fog. Ha nő is a gazdaság idén, az csak jövőre fog megjelenni az önkormányzati adóbevételekben (hiszen idén a tavalyi bevételeik alapján adóznak a vállalkozások).
A városvezetés célja ugyanakkor a nehéz gazdálkodási környezet ellenére sem változott: működőképesnek kell maradnia a városnak, a fejlesztéseket és azok előkészítését folytatni kell, a múltbéli adósságokért pedig helyt kell állni.
Fontos tudni, hogy a közgyűlés előtt a városvezetés személyes és online egyeztetésre hívta az önkormányzat ellenzéki, valamint független képviselőit, annak érdekében, hogy a költségvetés kapcsán megtehessék javaslataikat.
A február 15-ei közgyűlés zárt üléssel kezdődött, előtte azonban a jobbikos Hencsei Zsolt képviselő bejelentette, hogy kilép a városvezető Pécs Jövője Frakciószövetségből és független képviselőként folytatja a munkát a közgyűlésben. Péterffy Attila polgármester a döntését tudomásul vette. Hencsei a kilépéséről korábban már Facebook-oldalán hírt adott, de annak okát nem taglalta.
A költségvetést érintő vita megnyitása után Mellár Tamás parlamenti képviselő szólalt fel először. Elmondta, hogy a költségvetés nehézségeit mindenekelőtt járvány következményei okozzák: egyszerre csökkenti a bevételeket és többletkiadásokat tesz szükségessé. A másik tényező pedig az infláció, valamint a kötelező béremeléseket és a fideszes adósságot és az önkormányzatokat érintő kormányzati elvonásokat is megemlítette. Kitért arra, hogy az országgyűlésben a célja az, hogy hasson a kormányra és segítse a 6 milliárdos kompenzáció elérését. Erre kérte az önkormányzat fideszes képviselőit is.
Barkóczi Csaba (Fidesz): Mellár kampányfórummá teszi a közgyűlést.
Mellár Tamás: Ő a költségvetés témájához szólhat hozzá és ahhoz is szólt hozzá.
Ruzsa Csaba alpolgármester: Barkóczi részt vett a Pécset érintő 2017-es megszorítások előkészítésében.
Megismételte: a járvány nyomában keletkezett infláció nem múlik gyorsan, bérromlás jött létre, a kormány csak egy részét adja vissza ennek a kármentés során.
Az adófizetés-kiesés miatt keletkezett hiány mellett kiemelte az infláció szerepét is: a tavalyi 20,5-ről 82 forintra emelkedett az áram ára, ami 400 százalékos növekedés. Az üzemanyag árának emelkedése miatt tavaly 300 millióval nőttek a Tüke Busz kiadásai, miközben a bevételei a járvány okozta jegyárbevétel-kiesés miatt csökkentek. A közlekedési cég jelentős önkormányzati támogatás mellett tud csak működni.
Az alpolgármester megemlítette még, hogy az infláció a banki kamatokat is megemelte. Ezért a város a kamatemelési hullám miatt vizsgáltatja, milyen hatással lesz ez az önkormányzati és céges hitelekre. Utóbbiakat, ha kell, újratárgyalják, átalakítják.
A nehézségek mellett a fejlesztésekről is ejtett néhány szót az alpolgármester. Mint mondta, továbbra is elsőbbséget élvez az ipari parki fejlesztések előkészítése. Fontos fázisához érkezik az akvapark-építés előkészítése is.
Beszélt a béremelésekről is. A Tüke Busznál infláció feletti béremelést terveznek idén is a korábbi évekhez hasonlóan, teljes mértékben önkormányzati forrásból, de például a Tettye Forrásháznál működő szakszervezet 12 százalékos emelést szeretne. A cégnél a Tettye menedzsmentje egyeztet a szakszervezetekkel.
Nagy kérdés szerinte, hogy a szociális, a köznevelési és a kulturális ágazatban a kormány által bejelentett béremelést nem kell-e kipótolnia az önkormányzatnak. Az mindenesetre már most látszik, hogy a szociális és köznevelési intézményeknél az önkormányzatnak 40-50 milliót be kell tennie saját forrásból a béremelésbe. A kulturális intézményeknek és cégeknek mind pályázniuk kellett tavaly december 15-ig az EMMI-hez, ezekről még nincs kormányzati döntés. Ez valójában így nem is béremelés a kulturális körben, hanem egyszeri kifizetés lehet.
– Ha valaki megkérdezi tőlem, hogy a város kompenzációs igénye jogos-e, akkor én megkérdezem tőle, hogy tud-e esetleget többet adni. Az óvodákra, szociális intézményekre – én úgy gondolom – hogy mindig lehet. Főleg, ha ilyen béremelési hullám van. Mindenhol van olyan mozgástér, ahol együtt lehetne működni – mondta.
Azért fontos, hogy minél hamarabb elfogadják a költségvetést, mert így jóváhagyhatják a Tüke Busz működéséhez és fennmaradásához szükséges javaslatot, el tudják fogadni a béremeléshez szükséges javaslat és a város be tudja nyújtani a kompenzációs igényeit.
Csizmadia Péter (Fidesz): Köszöni a lehetőséget, hogy előzetesen tárgyalhattak a költségvetésről. Egyetért a költségvetés okairól (infláció és vírus) és céljairól (szolgáltatások fejlesztése) elmondottakban, takarékosságra van szükség. Viszont ez úgy nem megy – folytatta -, hogy a „haverok az elsők” a városvezetésnek (erről bővebben a Fidesz tegnapi közleményében olvashatnak).
Az önkormányzati sajtóról: nem objektív, nem kiegyensúlyozott, az ellenzéki oldalt ritkán keresik, ezért erre felesleges pénzt költeni. Erről módosító javaslatot nyújtott be.
A „holdudvar” helyett a Tüke Buszra kellene költeni, ahol bérfeszültség van és tervezik a járatok ritkítását.
Ruzsa Csabának: Több milliárdos pluszban zárt a korábbi fideszes önkormányzat. Az inflációs hullámról nem a Fidesz tehet. A baloldal kormányzása alatt „elvették az emberek pénzét és adókat emeltek”. Ez a „klasszikus megszorítás” köszön vissza a város idei költségvetésének tervében. Az energiaárak emelkedése valóban nagy terhet ró az önkormányzatra, de van egy kérdése: volt-e olyan cég Pécsett, ahol amiatt kellett hátrányos új szerződést kötni, mert nem hosszabbították meg az érvényben lévőt, noha lett volna erre jobb opció?
Mellár Tamásnak: Nem képviseli a pécsiek érdekeit.
Bognár László (Fidesz): A kormány nem vérezteti ki a pécsi kultúrális intézményeket – mondta, majd felsorolta, hogy az állam mekkora összegekkel támogatja kultúrintézményeket.
Barkóczi Csaba: Módosítójavaslatokat adott be: a házasságkötési díjakat a pécsiek esetében töröljék el, akkor is ha munkaidőn kívül köttetik a házasság, valamint állítsák vissza a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. vezetőjének fizetését 1,1 millióra, az így megspórolt összeget pedig költsék a bölcsődékre.
Péterffy Attila: A PVH vezérigazgatójának bére nem szerepel a költségvetésben.
Berényi Zoltán (ÖPE-KDNP): Kővári János (aki betegség miatt nem vett részt a közgyűlésen) egyeztetett az akvapark ügyében Mikes Éva fejlesztési biztossal, de a Zöld Busz Program, az Árpád-iskola fejlesztése és az M60-as autópálya ügyében is „komoly előrelépések fűződnek a nevéhez”. A legnagyobb kompenzációt ebben a tekintetben Pécs kapta, több mint 2 milliárd forintot. A ZSÖK is megkapta a teljes támogatási összeget. Az iparűzésiadó-kiesést a kormány kompenzálta. Mit tett a városvezetés? Elvették a város peremkerületeinek támogatását, a civil szervezetek és a kultúra támogatásainak csökkentésével együtt. Közben pedig megemelték a városi cégvezetők fizetését. Barkóczit ismételve elmondta, hogy vissza kellene venni a PVH vezetőjének fizetéséből és meg kellene szüntetni a különböző biztosokat is, mert „érdemi munka nem fűződik a tevékenységükhöz.”
Péterffy Attila válasza: A kormány ugyan lenullázta a korábbi, „régi-régi”, 2010 előtti 42 milliárdos adósságot, de a Fideszes városvezetésnek sikerült nulláról 12,5 milliárdos adósságot „összegrundolni”. Erről mégsem szólnak. „Miért nem dicsekednek ezzel?”. Az ÖPE eddig mindig büszke volt arra, hogy ellenzéki, „most viszont egy kormánypropagandát hallottunk”.
Ruzsa Csaba: „Hogy mit tettünk? Kifizettünk 3 milliárdot Önök helyett az adósságból.” A peremkerületekre 3-6 millió helyett 12 milliót fordítanak.
Megérti, hogy a béremelések kapcsán sok kérdés merül fel, és ha a kulturális intézmények esetén a rezsicsökkentéssel kapcsolatban tudnának arról egyeztetni, hogy csak a reális felmerülő költségek legyenek befogadhatók, akkor ezt elfogadná. Az ennek érdekében zajló egyeztetések folynak, a cél az, hogy az áremelkedés „ne nyomja agyon” a kultúrális intézményeket.
A fejlesztési célokról és az iparűzési adóról: mindenkinek az érdeke az, hogy a helyi cégek talpon tudjanak maradni és előre tudjanak haladni. Fontos lenne ezért, hogy az uniós megállapodás Brüsszel és a kormány között minél előbb megtörténjen, és így a pénzeket is minél hamarabb fel lehessen venni. „Nem az ellentétek kiélezésében lennék érdekelt, hanem hogy mindenki minél előbb fel tudja venni ezeket a forrásokat.”
Csizmadia kérdésére írásban válaszol, ha kap konkrét példát.
Schmuck Roland (Pécs Jövője – MSZP): Előremutató, hogy a költségvetést ilyen korán tárgyalják (március 15-ig kellene elfogadni), ahogy az is, hogy az ellenzék részt vett ez arról lefolytatott korábbi egyeztetésben.
Hári József (Fidesz): A költségvetésből látszik, hogy a PSN Zrt. 150 milliós támogatásban részesül az elkövetkező időszakban. Viszont az egyéb sportfeladatok ellátási kerete nem változott a tavalyihoz képest (40 millió). Nem csak a PSN létezik, hanem a kisebb egyesületek is, például a PVSK és a PEAC. Hogyan tervezik támogatni a „vérlázító” 40 milliós keretből ezt a két nagy múltú egyesületet. Ha nincs több ennél, akkor mit csinál Török Ottó sportbiztos?
Kóbor József (Pécs Jövője – LMP): Hosszú távon a város legalábbis részleges energiafüggetlenségét kell megteremteni. Ebben nagy szerepe lenne az uniós pályázati keretek felhasználásnak. A lényeg az, hogy ezek a pályázatok „élesre töltve” legyenek meg előre.
Berényi Zoltán: Péterffy Attilának: amennyire az ő korábbi megszólálása kormánypropaganda volt, annyira zajlik ellenzéki propaganda a százmilliókból fenntartott önkormányzati sajtóban. Ruzsa Csabának: köszöni, hogy részt vehettek a költségvetésről szóló egyeztetésen. A peremkerületeknek az alpolgármester említette 12 milliós támogatásból hiányzik még 6 millió.
Ruzsa Csaba: Hári Józsefnek: Korábban 150 millióval indult a PSN költségvetése 450 millióval zárult. A 40 milliós említett keretet ért kritika jogos, felül kell vizsgálni, már egyeztetett a PVSK-val ebben az ügyben, de a PEAC-cal is folyamatban vannak tárgyalások. Tavaly megoldották különböző módokon a keret emelését.
Berényinek: nem tud százmilliókból fenntartott kommunikációs központról, a Pécsi Komunikációs Központ 50 milliós költségvetéssel indult tavaly is, de közben keletkezett plusz bevétele a piacról is. Az 50 milliós keretben a legjelentősebb tétel a PécsTV, amelynek üzemeltetéséhez korábban (2019 végéig) az MTVA 3 milliót adott havonta, ez viszont már nincs így, ezért el kell dönteni, hogy miként kezelik ezt a helyzetet.
Bognár Szilvia (Mindenki Pécsért Egyesület): A költségvetés végleges verziójában nem szerepel a korábbi egyeztetésen tett módosító javaslata, miszerint a közművelődés területének nagyobb erőforrásra lenne szüksége. Bízik abban, hogy év közben valóban lehet esély ráemelésre.
Péterffy Attilának: a költségvetést terhelik majd év közben a prémiumkifizetések. Jó lenne, ha a prémiumkiírásban csak olyan plusz, nem elvárt feladatok elvégzése szerepelne, amelyek nem a mindennapi munka részei. Továbbá meg kellene szüntetni az olyan eljárásokat (ismerősök, rokonok kinevezései), amelyeket a kormányoldalon „sem találnak helyesnek”.
Ruzsa Csaba: A közművelődési keret esetében a korábbiakhoz hasonló a gyakorlat, tehát ha azt látják, hogy a közművelődésben elfogy a keret, a város felülvizsgálja az adott helyzetet és biztosítja a szükséges keretet például a számlák, a rezsi kifizetésére. Tavaly nem volt kifizetetlen számla. A prémiumokról: az infláció ellenére elvárt béremelés megoldása elég konkrét plusz feladat a cégvezetőknek.
Péterffy Attila: A cégvezetők számára kiírt prémiumfeladatok nem tartalmaznak olyan pontot, amit a munkaszerződésük eleve előírt volna. „Azt javaslom képviselő asszonynak, hogy esetleg ismerje meg ezeket a kiírásokat.”
Hári József: Aránytalan és felesleges Auth István nemzetiségi tanácsnoki kerete (6 millió), mivel a programokat a nemzetiségi önkormányzatok valósítják meg.
Bognár László módosítási javaslatokat nyújtott be a fesztiválkeret növelésére és a közművelődési szerződéssel rendelkező intézmények összkeretének növelésére.
Péterffy Attila ezt követően lezárta a közel kétórás vitát és elindította a módosítási indítványokat érintő szavazást:
Csizmadia Péter három módosítási javaslatát elutasították.
Bognár László két módosítási indítványát szintén elutasították.
Barkóczi Csaba módosítási indítványait is elutasították.
A költségvetés elfogadását és végrehajtását ezután a közgyűlés 18 igennel és 6 tartózkodással megszavazta.
