Szívszorító történet járta be a minap a közösség oldalakat. Olvasóink jelzése szerint napokig gyűjtött adományokat egy idős férfi a kertvárosi Diana téren, hogy a pénzből el tudja temetni egy ausztriai balesetben elhunyt rokonait. Közben viszont attól rettegett, hogy emiatt megbüntetheti az adóhivatal. Utánajártunk, mikor mit lehet a NAV szerint.
– Már napok óta figyeltem a férfit, aki a Diana téren egy papírra írt szöveget kirakva, kalapjába pénzt várva álldogál a melegben is öltönyben. rezzenéstelen arccal, megtörten. Kiderült, hogy a férfi a nagybátyját, annak feleségét s még négy rokonát vesztette el hetekkel ezelőtt egy Ausztriában történt kamionos balesetben. Zalából van itt, rokonoknál alszik. S bízik. Bennünk. Temetésükre gyűjt – kezdődik a napokban elterjedt, s fél Pécset bejáró Facebook-üzenet.
Kerestük a férfit, ugyanis történetének bemutatásával talán lapunk is segíthette volna a gyűjtést, de már nem találtuk meg őt. A Facebookon az terjed, azzal ijesztették el a területről, hogy jogellenes, amit csinál, ezért megbüntethetik. Meglehet, már nincs is a városban.
Az eset azonban több olyan olvasónk számára is tanulságos lehet, aki valamilyen célból adományokat vár, ezért a Nemzeti Adóhivatal régiós központját kérdeztük meg, milyen szabályokat kell betartania a felajánlásokat váróknak.
– A törvény minden ingyenes vagyongyarapodást ajándékozási illeték alá von, kivéve, amit úgy értékel, hogy társadalmilag vagy bármilyen más szempontból érdemes lehet arra, hogy mentességet kapjon – mondja Mózsik Szilvia, a helyi NAV-osok szóvivője.
– Mentes az ajándékozási illeték alól a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése, és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás alapján történő vagyonszerzés, továbbá a jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése – mondja Mózsik.
Utóbbiról van szó, ha adományt vár egy ember másoktól.
A NAV akkor, ha magánszemély gyűjt adományokat, azt vizsgálja, hogy az adomány formájában kapott összeg tekinthető-e „jótékony célú közadakozásból származó vagyoni értéknek”.
– A „jótékony cél” értelmezésében a kifejezés hétköznapi értelemben vett jelentéséből kell kiindulni, a „közadakozás” meghatározása során pedig azt kell szem előtt tartani, hogy nem az számít, hány személy nyújt segítséget, elegendő az, ha nyilvánosan meg van hirdetve ez a lehetőség, tehát hozzáférhető bárki számára, aki adakozni kíván. Vagyis ha a magánszemély egy közösségi oldalon közzétett felhívás alapján várja az adományokat – vagy akár más, bárki által hozzáférhető formáját választja a segítségnyújtásra történő felhívásnak -, úgy az véleményünk szerint megfelel a „nyilvánosság” feltételének, és függetlenül attól, hogy egyetlen magánszemélytől vagy soktól kap pénzbeli segítséget, az ily módon összegyűjtött adomány mentesül az ajándékozási illeték alól is – közölte Mózsik.
Összefoglalva tehát, ha egy magánszemély nyilvánosan, bárki által hozzáférhető módon közzétett felhívás alapján gyűjt adományokat jótékony célra, úgy azután sem személyi jövedelemadó, sem ajándékozási illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezik.
A NAV viszont lapunknak eljuttatott válaszában felhívta rá a figyelmet, hogy a bejelentési kötelezettség a jogszabály szerint illetékmentes vagyonszerzésre is vonatkozik. E szerint akkor kell jelenteni a hivatalnak, ha az ajándékozás, közadakozás tényéről okiratot állítottak ki, vagy annak összege a 150 ezer forintot meghaladja.