Az önkormányzat a közművelődési megállapodással rendelkező pécsi szervezetek támogatásáról idén egy új, a korábbinál objektívebb szempontrendszer alapján dönt. A támogatás megítélésének új módjáról, céljáról, a támogatás felhasználásáról és annak ellenőrzéséről beszélgettünk Bognár Szilvia alpolgármesterrel.
-Kezdjük az elején. Mit kell tudni a közművelődési megállapodásról a laikusoknak?
-Az önkormányzatok kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása. Az önkormányzati fenntartású intézmények által el nem látott feladatok teljesítése érdekében pedig az önkormányzatok közművelődési megállapodáson alapuló szerződéses kapcsolatot létesíthetnek egyes helyi civil szervezetekkel. Az újdonság idén az, hogy ezt a megállapodást a pécsi önkormányzat határozatlan időre köti meg a szervezetekkel, ez ugyanis civiljeink számára könnyebb tervezhetőséget és biztonságot jelenthet.
-Mi volt a cél ezzel az új rendszerrel?
-Az objektivitás, azon belül pedig a pályázatok szakmai súlyozása és a támogatások igazságos elosztása. Az új támogatási koncepcióval az a célunk, hogy motiváljuk a pályázó szervezetek szakmai tevékenységét. Az új koncepció alapja a szervezetek 2019-es működésükre vonatkozó adatszolgáltatása, hiszen a pandémia miatt a 2020-ban nem teljes kapacitással működtek. A kért adatokon kívül mellékelni kellett a 2019-es közművelődési statisztikájukat, és persze az idei év programtervezetét is. Az adatszolgáltatás és a közművelődési statisztika alapján egyértelmű támogatási összegeket tudunk meghatározni, így biztosítva a leghatékonyabb forrástámogatást.
-Idén hány szervezettel köt közművelődési megállapodást az önkormányzat?
-Jelenleg 16 szervezetről van szó, itt azonban meg kell jegyeznem, hogy a civil szervezetek nem csak a költségvetés közművelődési keretére pályázhattak, illetve pályázhatnak. Továbbra is lesz civil keret, sport keret, nemzetiségi tanácsnoki keret, fesztivál keret, polgármesteri keret és képviselői keret is.
-Mit jelent mindez a számok tükrében?
-Az idei évben szeretnénk 25 millió forintot átadni ezeknek a szervezeteknek a fenti elosztási elvek alapján. A teljes összeg kifizetéshez viszont arra van szükség, hogy a város veszélyhelyzeti bevételkiesését és költéseit kompenzálja az állam. Jelen helyzetünkben 30 százaléknyi kifizetésre van módunk.
-Ki és hogyan ellenőrzi azt, hogy az önkormányzattal közművelődési megállapodást kötött szervezetek el is végzik-e az adott közművelődési feladatokat a számukra megítélt támogatásból? Hogyan történt ez korábban és mi változott?
-A közpénzek megítélésekor természetesen lényegi elem az adott összeg felhasználásának ellenőrzése. Ezt korábban a Polgármesteri Hivatal ezzel a feladattal megbízott munkatársa végezte, rendszerint a civil szervezetek beszámolói alapján, azonban a jövőben ebbe szeretnénk bevonni más szakembereket is a közművelődési intézményeinkből. Továbbá szeretnénk a közösségi házakban több alkalommal is meggyőződni az ott folyó munkákról. Azt szeretném ezzel hangsúlyozni, hogy a város tesz egy gesztust a civilek felé azzal, hogy határozatlan időre köt szerződést, ugyanakkor bevezetünk egy szigorú monitoringot is.
-Mi történik akkor, ha úgy látják, hogy egy szervezet nem úgy végzi el a szerződésben foglalt munkáját, ahogy azt kellene, vagy esetleg el sem végzi?
-A közművelődési megállapodás a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján a lakosság, az önkormányzat és a feladatokat ellátó szervezetek érdekeit és az adott feladatok ellátásának feltételeit egyaránt tartalmazza. Ezek alapján kell minden szereplőnek felelősséget vállalnia a feladatok teljesítéséért. A szerződés bármely pontjának megszegése végső esetben járhat azzal, hogy az önkormányzat a támogatást megvonja.
