Bár korábban Pécsen tartottak volna sajtótájékoztatót a pécsi képek fővárosi kiállításáról, egyeztetési okokból a fővárosban tájékoztatják a nyilvánosságot kedd délután. Pécsen viszont tiltakoztak a képek elvitele ellen. Legkésőbb 2016 elején visszahozzák a képeket.
[youtube url=”https://www.youtube.com/watch?v=PajjnrCGz3s”]
Budapesten, a volt Honvéd Főparancsnokság épületében hamarosan megnyílik az utóbbi évtizedek legteljesebb, Csontváry-képekből rendezett időszaki kiállítása. A tárlat nem jöhetne létre a pécsi Csontváry Múzeumban őrzött képek nélkül.
A kiállításról tartott sajtótájékoztatót L. Simon László miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára – a Csontváry kiállítást rendező Várgondnokság Nonprofit Kft. feletti tulajdonosi jogok gyakorolója – Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára, valamint Páva Zsolt, Pécs polgármestere.
Ötvenkét év után nyílik meg a Csontváry-kiállítás Budapesten, a festő 97 képe lesz látható a tervek szerint július 5-től.
Mindannyian büszkék vagyunk arra, hogy Pécs kulturális arculatához hozzátartozik többek között Csontváry Kosztka Tivadar neve is” – mondta a tárlat keddi budapesti sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.
L. Simon László azonban hozzátette: Csontváryban benne van a lehetőség, hogy az egész világon méltón képviselje a magyar képzőművészetet és az európai művészeti kánonban elfoglalja az őt megillető helyet, de ehhez szükséges egy nagy budapesti kiállítás.
L. Simon László Hoppál Péter kulturális államtitkárral és Páva Zsolt pécsi polgármesterrel együtt hangsúlyozta: Csontváry Pécsen őrzött képeit a legbiztonságosabb technikával szállítják a fővárosba, ahonnan fél év után visszakerülnek a pécsi Janus Pannonius Múzeumba.
A Miniszterelnökség államtitkára szerint a távlati cél, hogy Budapest után a kiállítást külföldön is be lehessen mutatni. Ennek most nincs különösebb esélye, de reménykedünk benne, hogy később nyílik rá lehetőség – jegyezte meg.
Mint bejelentette: a várbeli kiállítás terveik szerint Csontváry születésnapján, július 5-én nyílik és december 31-ig tart, de indokolt esetben még egy hónapig meghosszabbíthatják majd. A Pécsről érkezett képek így legkésőbb 2016 februárjában visszakerülnek – szögezte le.
L. Simon László beszámolója szerint a Gulyás Gábor által rendezett tárlaton összesen 97 alkotás lesz látható, ennek 40 százaléka Pécsről érkezik, de kölcsönöznek képeket az Magyar Nemzeti Galériából (MNG) és magángyűjtőktől is. Sajnos a második világháború idején Oroszországba került képeket nem sikerült hazahozni kölcsönbe sem – árulta el.
Az államtitkár hozzátette: a megszokott gyakorlat helyett a nagyméretű pécsi festményeket nem hengerelve, hanem speciális kereteken, a legkorszerűbb szállítóeszközökön, közúton hozzák a fővárosba. Az állami tulajdonú képeket hatmilliárd forintra biztosították, a többi alkotásra pedig a kormányzat garanciát vállalt.
A kiállítás rendezését 50 millió forinttal támogatja a kormány – jelentette be L. Simon László, aki az MTI kérdésére válaszolva hozzátette: az összköltség szponzori támogatásokkal és a jegyárbevétellel együtt 100 millió forint is lehet.
Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára emlékeztetett arra, a Zsolnay Kulturális Negyeddel, a Kodály Központtal, az ókeresztény emlékekkel, a Vasarely-kiállítással együtt Pécs több napnyi kulturális látnivalót kínál, a budapesti Csontváry-tárlat azonban a pécsi kulturális arculat további erősítését fogja szolgálni.
A város vezetése erős garanciákat kért, hogy ez valóban egy féléves bemutatkozás legyen – közölte az államtitkár, hozzátéve, hogy a kiállítás kapcsán a kormányzat több tízmillió forintos támogatásban részesíti a pécsi Janus Pannonius Múzeumot.
Páva Zsolt, Pécs polgármestere szerint Csontváry a legnagyobb magyar festők közé tartozik, ismertsége azonban a határokon túl nem igazán jelentős. Ezen a régi problémán mindenképpen változtatni kell: a budapesti kiállítás növeli a gyűjtemény értékét is, így egyértelműen támogatta a város – jegyezte meg.
Mint hozzátette, a tárlat kapcsán két kérdésben szerettek volna garanciát: a szállítás során biztosan ne romoljon a képek állapota, másrészt 2016 februárjában a képek kerüljenek vissza Pécsre. Fontos volt továbbá, hogy a kiállításhoz katalógus is készüljön, mert igényes Csontváry-kiadvány évtizedek óta nem jelent meg, pedig ez szintén nagyban segítheti a festő nemzetközi elismertségét.
L. Simon László újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Honvéd Főparancsnokság minden szempontból alkalmasabb a kiállítás megrendezésére, mint az MNG, ahol most sem légkondicionált térben áll Csontváry egyik főműve.
A budapesti sajtótájékoztatóval egy időben Pécsen, a Csontváry Múzeum előtt civilek egy csoportja tiltakozott a képek Budapestre szállítása ellen, attól tartva, hogy a képek soha többé nem kerülnek vissza Pécsre. Aggodalmukat fejezték ki amiatt is, hogy a műalkotások szállítás közben megsérülhetnek.
Az államtitkár erre reagálva elmondta: nincs értelme „balhét csinálni” a képek kölcsönzéséből, hiszen már a műtárgymozgatásról szóló közbeszerzést is oda-vissza szállításra írták ki, ami önmagában is garancia.
L. Simon László közölte: legalább 30 ezer látogatóval számol, de nem tartja lehetetlennek a 100 ezres látogatószám meghaladását sem.
Korábban írtuk:
Pécsett ugyanakkor Böszörményi István képzőművész – aki korábban a Weöres Sándor szobrának avatását zavarta meg lisztező akciójával – sajtótájékoztatót hívott össze, amin egy előre megírt, a Facebookon már közzétett szöveget olvasott fel nagyjából 30 fős tiltakozó és a sajtómunkások előtt.
Mint mondta, most nem történik más, mint a vidék kifosztása a képek tervezett elszállításával. Nem hihető el, hogy csupán kiállításra szállítják a Csontváry-műveket, ha falat bontanak miatta, és, hogy ugyanolyan lelkesedéssel bontanak majd falat a gyűjtemény hazaszállításakor is. Szerinte, ha ezeket a képeket egyszer innen elviszik, akkor soha sem kerülnek vissza Pécsre, ahogyan más művek esetében is megtörtént ez. Ő ugyanakkor arra nem tudott válaszolni, hogy mely műveket nem hoztak eddig vissza, amelyeket korábban elvittek, és pontosan mire alapozza ezt a kijelentését.
Mint mondta, mindent megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák elszállításukat.
A tiltakozók – köztük több képzőművész, művészettörténész- ugyanakkor abban meglehetősen markáns álláspontot képviseltek, hogy a 110 éves képek elszállítása meglehetősen kockázatos, hiszen az alkotások úgy pattanhatnak el, mint az üvegszilánk, hogyha elmozdítják őket. Ez – szakemberek szerint – pedig igen komoly érv amellett, hogy a képek mozgatásával veszélynek teszik ki a felbecsülhetetlen értékű alkotásokat.
