Pécs-Vasas és Bogád mellett is halomban áll az építési törmelék évek óta. A probléma a Pécsre látogató ombudsman figyelmét is felkeltette, s törvénymódosítást kezdeményez, hogy megszűnhessenek a balkáni állapotok a megyeszékhely szomszédságában.
A városba érkező Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes azt mondta: tarthatatlanok azok az állapotok, amelyek Pécs peremterületein alakultak ki több, ugyanakkor hasonló tulajdonosi szerkezetű vállalkozások miatt.
Beszámolt arról, hogy a hatos út bogádi elágazásánál és Pécs-Vasason több ezer tonna építési és bontási hulladékot halmoztak fel ideiglenesen. Később sem gondoskodtak azonban továbbszállításukról és feldolgozásukról. Utóbbi helyszínen például esetenként 10-15 méteres magasságig emelkednek a törmelékhegyek 2000 négyzetméteren.
Kitért arra, hogy az érintett vállalkozások közül a Profi Bontó Kft.-t a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség már több alkalommal felszólította a sitt elszállítására, ugyanis csak ideiglenes tárolásra kapott engedélyt. Legutóbb októberben 118 millió forintos büntetést is kiszabott a zöldhatóság a cégre.
Szabó Marcel azt mondta, a felszólítások és a bírságok mindeddig nem vezettek eredményre, s félő, hogy a károkozó cég hamarosan felszámolás alá kerül. Ha ez megtörténik, tette hozzá, könnyen a bogádiak, vasasiak nyakán maradhatnak a törmelékhegyek.
– Törvénymódosításokat kezdeményezünk, hogy az állam hozzon létre egy pénzügyi alapot az ilyen problémák kezelésére – mondta lapunknak nyilatkozva. Bizonyos esetekben, ahogy valószínűleg hamarosan Pécs peremterületein is, az államra maradhat a takarítás költsége; ez pedig komoly forrást igényel majd.
Csizi Péter országgyűlési képviselő azt mondta, a vasasi helyzet is hozzájárult ahhoz, hogy a jogszabályokat nemrég megszigorították. E szerint most már a vállalkozásoknak kell bizonyítaniuk, hogy képesek a hulladékok végleges lerakására, semlegesítésére. A Profi Bontó azt a kiskaput használta ugyanis ki szerinte, hogy ideiglenes tárolót vett igénybe, de azt meghatározatlan ideig használta.
A sajtótájékoztatón egyébként részt vett Szabó Marcelen kívül az alapvető jogok biztos, Székely László és Sándor Erzsébet, a nemzetiségi jogokat védő helyettes is. Annak kapcsán rendezték ugyanis meg az eseményt, hogy az utóbbi hetekben panaszládákkal várták a járási központokban az állampolgárok bejelentéseit. Ezek közül tizennégy gyűlt össze főként föld- és úthasználati kérdések.
Sándor Erzsébet végigjárta a pécsi nemzetiségi iskolákat is. Mint elmondta, Pécs kiváló infrastruktúrát biztosít az oktatáshoz, ugyanakkor sérelmezte, hogy a nemzetiségi tanításhoz szükséges tankönyveket nem biztosítja a tankönyvlista. Szintén problémás, hogy nem megfelelő a nemzetiségi oktatásban a tanárutánpótlás, emiatt később tanárhiány alakulhat ki ezekben az iskolákban.
[box title=”Szabó: nem a jövőbe mutat a vasasi bánya”]A vasasi külfejtés újraindítása kapcsán Szabó Marcel annak a véleményének adott hangot, hogy az nem a jövőbe mutató beruházás. Aggályosnak tartotta a termelésindítást abból a szempontból, hogy ezzel beláthatatlan ideig elodázza a Pannonpower a tájseb rekultivációját.
Felidézte, hogy a vállalat évente 10-15 ezer tonna szenet – napi átlag két-három kamionnyit – termelne ki a helyszínről, ami a 3 millió tonnás szénvagyon ismeretében azt jelentheti, hogy akár még kétszáz évig bányászhat. Aggályosnak tartotta azt is, hogy a cég nem korszerű szűrőberendezésekkel felszerelt erőműveknek szállítana a nyersanyagból, hanem azt lakossági célra szánja. Ezzel, mondta, nőhet Pécs területén a fűtéssel kibocsátott káros anyagok mennyisége.[/box]
