Május 24-én avatták fel a 2016-ban 93 éves korában elhunyt dr. Breuer Pál, a Recski Szövetség Hortobágyi Tagozatának néhai alapító elnökének emléktábláját.
Emléktáblát kapott a régi Kertvárosban dr. Breuer Pál (1923-2016), a Recski Szövetség Hortobágyi Tagozatának néhai alapító elnöke. A pünkösdhétfőn felavatott tábla a PKK Apáczai Közösségi Ház falán kapott helyet. A 93 éves korában elhunyt dr. Breuer Pál halálig azon dolgozott, hogy a 71 éve, 1950 nyarán kezdődött hortobágyi kitelepítések történetét megismertesse az emberekkel, és hogy a kommunista diktatúra munkatáboraiban meghurcoltak megfelelő rehabilitációban és nyugdíjkiegészítésben részesüljenek. Az elhurcoltak sorsának és kitelepítésük okainak feltárása, a kitelepítettek érdekvédelme terén végzett több évtizedes munkájáért 2012-ben megkapta a Magyar Érdemrend Középkeresztjét.
– Breuer Pál élete nagy részét osztályidegenként élte. A második világháború végétől hivatásos hadnagyként három évig a Szovjetunióban volt hadifogoly, majd hazaérkezése után 1950-ben egész családjával együtt kitelepítették a Polgár melletti Lenin-tanyára. Ezért lehet az, hogy hazaérkezésétől fogva kiemelt figyelmet fordított a hortobágyi kitelepítettek képviseletére. Erre azért is volt szükség, mert nagyon sok nála korosabb kitelepített falusi nem tudott volna egyedül eligazodni a kárpótlás jogi útvesztőiben, és segítsége nélkül nem tudtak volna egyesületet létrehozni. Breuer Pál egész Baranya megyében, valamint a környező megyékben is összefogta a kitelepítetteket – mondta lapunknak Bognár Szilvia alpolgármester, hozzátéve, hogy Breuer Pál Pécs és a megye közéletének olyan szereplője volt, aki a jövő nemzedékei előtt példaként állhat.
A szűk körben zajlott május 24-ei emléktábla-avatást és megemlékezést a tábla felállítását kezdeményező Sulcz Lászlóné Dezső Márta szervezte meg.
Az alkotást Dobány Sándor Ferenczy Noémi-díjas keramikusművész készítette
1950 és 1953 között mintegy tízezer embert telepítettek ki bírói ítélet nélkül. Fegyveres őrizet mellett, embertelen körülmények között kellett kényszermunkát végezniük a Hortobágy, Nagykunság és Hajdúság környéki állami gazdaságokban. A kitelepítettek az 1953-as amnesztiát követően sem térhettek vissza otthonaikba és kárpótlást sem kaphattak.
Dr. Breuer Pál „Családtörténet: Trianontól a második világháborús hadifogságon és a hortobágyi kitelepítésen át, napjainkig” című másfél órás videóportréja:
