A béke jó, a magyar kormány jó, Hoppál Péter jó, Brüsszel rossz. Aki ismeri a fideszes direktívát, annak kevés újdonságot tartalmazott Lázár János építési és közlekedési miniszter ünnepi beszéde, amit 5-600 ember előtt mondott el a Dóm téren. Itt tartotta ugyanis március 15-ei rendezvényét az állampárt.
Eredetileg az egykor Hoppál Péter által igazgatott Református Gimnáziumban lett volna az ünnepség, ám a “nagy érdeklődés” miatt áttették azt a Dóm térre. Tény: szép számú Fidesz-szimpatizánst vonzott a székesegyház elé a húzónév, egy csak helyi fideszeseket felvonultató eseményre biztosan nem jöttek volna el ennyien.
Pécsi egyetemi és egyházi vezetők – többek között az államilag frissen kitüntetett Bódis József kuratóriumi elnök, és Felföldi László megyés püspök -, a Fidesz pécsi és baranyai politikusai és aktivistái, és úgy 5-600 érdeklődő várta 11 óra körül az erős hideg szélben a pár percet késő Nagypályás Brutust. (Egy újságíró kolléga nevezte így nekem úgy tíz évvel ezelőtt az akkor még a NER-piramisban a mostaninál jóval magasabban, a csúcs közelében lévő Lázárt, akit aztán a sors, vagy a főnöke egy időre “vidéki birtokaira” száműzött, talán éppen brutusi adottságai miatt.)
Fényesebb a láncnál a Hoppál Péter!
Hoppál Péter felvezető szavai, és kulturális műsorok után következett a sztárfellépő beszéde, ami sok mindenről szólt, de az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról nem nagyon. Lázár azzal kezdte, hogy reméli, lesz egyszer olyan vezetése Pécsnek, ami egy nemzeti ünnepen fellobogózza a várost. Aztán egy meglepő kijelentést tett március 15-e alkalmából: biztosított mindenkit, hogy pozíciótól függetlenül Hoppál Péter fontos ember a Fideszben. “Isten éltesse, köszönjük!” – fordult az államtitkári pozíciójából nemrég távozott pécsi politikus felé a miniszter.
Nem valószínű, hogy mindez véletlenül történt. Egy ideje arról szólnak a nem hivatalos hírek a városban, hogy talán Hoppál lesz az állampárt polgármesterjelöltje a jövő tavaszi önkormányzati választáson, bár sokak szerint ambícionálja ezt Csizmadia Péter, a Fidesz közgyűlési frakcióvezetője, és persze Kővári János örökzöld ÖPE-képviselő is. Mindenesetre ez a lázári reklám talán arra utalt, hogy jelenleg a száguldó karnagynak áll a zászló.
Mi akkor is győzünk, hogyha kikapunk
Lázár aztán csak rátért az ünnepi témára, legalábbis látszólag. Arról beszélt, hogy “történelmi távlatban” igenis győztek a forradalmaink, az 1848-as 1867-ben, a kiegyezéssel, az 1956-os pedig “sokak szerint” 2010-ben (segítek: a Fidesz hatalomra kerülésével). A miniszter kijelentette: a kiegyezés után Magyarország, és benne Pécs fejlődési pályára állt, közép-európai nagyhatalom lett, mégpedig azért, mert a nemzeti szuverenitást és a polgári fejlődést sikerült összeegyeztetni. (Azt nem említette, hogy egy Habsburg uralkodó vezetésével és Ausztriával együtt.) A nemzeti szuverenitás később többször került elő a beszédben, mint bármi. Nem meglepő ez, Orbán Viktor a kezdetektől erre fűzi fel az EU-val szembeni politikáját és kommunikációját, főleg akkor, ha arról van szó, hogy leépül a jogállam és a demokrácia, vagy arról, ki, hogyan és mennyi uniós közpénzt lopott el az elmúlt 13 évben Magyarországon.
Békeharc magyar módra
A 19. századból aztán gyorsan a 21. századba ugrottunk. Lázárnak sikerült ígéreteket is beleszőnie a beszédébe: bejelentette, hogy még ebben a ciklusban megépül a mohácsi híd és az M6-os folytatása is elkészül.
A miniszter aztán arról beszélt, hogy a további fejlődéshez béke kell Ukrajnában, és béke az európai politikában is a “föderalisták” és a “nemzeti szuverenisták” között. A béke fontos hívószava volt a rendezvénynek, a békéről beszélt Lázár előtt a református és a katolikus egyház két helyi elöljárója is, ami már csak azért is furcsa, mert március 15-én azt a forradalmat ünnepeljük, aminek következtében aztán a végsőkig kitartva háborút vívtunk a kor két jelentős nagyhatalma, Ausztria és Oroszország ellen. Ha akkoriban a mai békepártiság határozta volna meg a fő irányvonalat, akkor nem Világosnál, hanem már Pákozdnál leteszik a fegyvert eleink.
Mit kíván Orbán Viktor
Na, de vissza Lázár beszédéhez. A miniszter végigment a márciusi ifjak 12 pontján, és nem lacafacázott: egy az egyben aktualizálta azokat, mégpedig a fideszes propaganda főbb üzenetei szerint, de úgy, hogy komplett EU elleni vádbeszéd lett belőle. A “nulladik” követeléssel (Legyen béke, szabadság és egyetértés) kapcsolatban például azt mondta, véget kell érnie az európai liberális diktatúrának, lehessen beszélni a migránsválságról (csak erről beszélnek évek óta), és a genderőrületről (csak erről beszélnek évek óta).
A 12 pontról többek között az alábbiak jutottak Lázár eszébe:
- A magyar kormány csak a magyar népnek felel, senki másnak.
- Erősödik az iszlám, keresztényüldözés zajlik Európában.
- Brüsszel bünteti, ha a magyarok igazat mondanak.
- Magyarország maradjon ki az ukrajnai háborúból.
Beszélt arról is, hogy Orbán Viktor szerint a harmadik világháború küszöbén vagyunk, ezért növelni kell a védelmi képességeinket, de ki kell maradnunk a konfliktusból. Aztán kissé zavaros párhuzamot villantott, amikor azt mondta: a második világháború végén nem sikerült a kiugrási kísérlet, most pedig a beugratási kísérletnek nem szabad engedni.
Na, erre varrjál kokárdát, Petőfi Sándor!
