A Pécsi Tudományegyetem szakemberei az UnivTV új videójában az oltásokkal kapcsolatos leggyakrabban ismételt kérdésekre válaszolnak. Van köztük néhány nagyon fontos, egyben talán meglepő információ is, melyről elképzelhető, hogy sokan még nem hallottak…
Az UnivTv videójában három szakember dr. Alizadeh Hussain, a PTE Hematológiai tanszékének vezetője, dr. Péterfi Zoltán infektológus, a pécsi Koronavírus Ellátó Központ osztályvezetője, és dr. Jakab Ferenc, a Virológiai Nemzeti laboratórium vezetője beszélnek az oltással kapcsolatos leggyakrabban felmerülő kérdésekről – krónikus betegek oltása, immunizáció, fertőzés utáni oltás.
Cikkünkben most a legfontosabb, legérdekesebb pontokat emeljük ki.
Kaphatnak oltást a krónikus betegek?
Sok hematológiai betegségben szenvedő ember kapott Szputnyikot és AstraZenecát, ők levertségről, fáradékonyságról számoltak be az oltás után, komoly szövődmény viszont nem volt – mondta dr. Alizadeh Hussain, a PTE Hematológiai tanszékének vezetője.
Kifejtette, a krónikus betegséggel rendelkezők, a daganatos betegek is megkaphatják az oltást, méghozzá bármelyiket a legfrissebb adatok alapján.
Ellenjavallat az akut láz, az oltóanyaggal szembeni anafilaxiás reakció (durva allergiás reakció), a 12 hetet be nem töltött terhesség (bár ezt még vizsgálják), de például penicillin-érzékenység és egyéb allergiáknál is megkapható az oltás.
Miért fontos az immunizáció?
Az emberiség történetében számos járvány ütötte fel a fejét, ilyen volt például a himlő vagy a kanyaró – ismertette dr. Péterfi Zoltán infektológus, a pécsi Covid-központ osztályvezetője. Hozzátette, mióta Magyarországon kötelező lett a kanyaró elleni oltás, járványok nem alakultak ki, azokban az országokban viszont ahol nem kötelező a védőoltása, nagyon sokan halnak meg a járványokban.
A koronavírus esetében azt látják a szakemberek, hogy a korlátozó intézkedésekkel a járvány terjedését nem lehet megállítani, csak mérsékelni, csökkenteni lehet a hullámok kialakulását.
Egyedüli megoldás a védőoltás.
Az oltások vírusmutációkkal szembeni hatékonyságáról
Az átoltottság emelkedése egyértelműen befolyásolja a további mutációk kialakulását, ha nem engedjük azt, hogy a vírus teret nyerjen, minél kevesebb emberben replikálódjon, akkor egyre kisebb a lehetőség arra is, hogy új variánsok alakuljanak ki – foglalta össze dr. Jakab Ferenc pécsi virológusprofesszor.
A kutatók még nem tudják, az oltás mennyire hatékony a vírusmutációk ellen, ez egy hosszú távú folyamat, vizsgálat kérdése. Azt látják, a brit mutáns ellen hatékony, azonban a dél-afrikai és a brazíliai mutáns ellen kevésbé. A koronavírus egyébként nem változik a virológus szerint, ha valaki alapvédettséget szerzett, az megmarad, csak a hatékonyságát veszti el kis mértékben. Ez azt jelenti, hogy ha megfertőződünk, nem lesznek olyan súlyosak a tüneteink, nem kerülünk kórházba, intenzív osztályra.
Kaphat-e oltást, aki átesett a fertőzésen? Mikor?
A fertőzés után ha a beteg már 2 napja láztalan, megkaphatja a védőoltást, az illető maga döntheti el, mikor kéri. Azonban a három hónapot célszerű kivárni, hogy ezzel „oltóanyagot lehessen spórolni a védettséggel nem rendelkezőknek” – mondta el dr. Péterfi Zoltán.
Milyen mellékhatások jelentkezhetnek az oltás utáni napokban?
A szakemberek nem mellékhatásról beszélnek, hanem oltás utáni reakciókról, melyek bármelyik védőoltás után előfordulhatnak – hangsúlyozta dr. Hussain. Gyakori tünet lehet: az oltás helyén jelentkező fájdalom, bőrpír, hőemelkedés, izom-, csontfájdalom, fejfájás, ám ezek átmeneti jellegűek. Minél egészségesebb az oltott személy, annál erősebb lehet az immunválasz, de az nem tekinthető mellékhatásnak, súlyos reakciónak, sőt inkább pozitív dolog, emellett tartósabb lehet a védettség is az orvos szerint.
Ám ha a láz nem csillapodik, tartósan 39 fok felett marad, és a lázcsillapításra sem reagál az illető, meg kell keresni az oltópont orvosát, háziorvosát, kezelőorvosát.
Befolyásolja a betegség lefolyását, ha az az első oltás után következik be?
Az első oltás után két-három hétig nincs megfelelő védettségünk, az immunrendszer aktiválásához ennyi időre szükség van, ezt még nem befolyásolja tehát a védőoltás, később, ha van már (rész)védettség, enyhébb lefolyású lehet a betegség.
A videó itt nézhető meg:
