Perbeszéd helyett már párbeszéd a jelszó a polgárjogi ügyekben a bíróságokon idén. A nálunk eddig csak elvétve alkalmazott mediáció körét bővítenék ki, hogy akár egyetlen tárgyalási napon ítélet születhessen egy-egy vitás ügyben. Utánajártunk, mire lehet számítani, s Pécsett vajon miért húzódnak el a peres eljárások?
A mediáció fogalma sokáig csak a tengerentúlon volt ismert, de nálunk is kezdik meghonosítani, egyelőre – ahogy azt pécsi ügyvédek lapunknak elmondták – nem sok sikerrel. Az eljárás során, főleg a családjogi perek előtt megpróbálják egy harmadik fél, a mediátor segítségével közös nevezőre hozni az álláspontokat. Így akár el is kerülhetőek a perek, vagy azok egyetlen tárgyalási napon jogerős ítélettel zárulhatnak.
– Eddig ez nálunk olyan lehetőség volt, amivel kevesen éltek. Inkább a két ügyvéd per előtti egyeztetése vezetett eredményre – magyarázza Füredi Péter jogász, aki maga is családjogi kérdésekkel foglalkozik; egyébként a nép ügyvédjeként is munkálkodik.
Szerinte azért alkalmaztak kevesen közvetítőket, mert nem ismerték ezt az új megoldást.
Idén már más a helyzet a házasság felbontása és a szülői felügyelet gyakorlása körében. A bíró már kötelezheti a feleket arra, hogy vitájuk rendezésére a közvetítői eljárást vegyék igénybe a bírósági pereskedés helyett. A törvényszékre érkezett összes polgári ügy csaknem felének témája pedig a válás, illetve a szülői felügyeletről való döntés, ami nagy terhet jelent az ítélkező bíráknak – tudtuk meg a Pécsi Törvényszéknél. Részben ez az oka annak, hogy hónapokig vagy akár évekig is elhúzódnak az ügyek.
Egyes félelmek szerint az igazságszolgáltatás is tehet minderről; van, aki szerint a bírák is jobban járnak, ha egy-egy per nem zárul le már az első vagy a második tárgyalási napon. A lapunk által megkérdezett jogászok szerint viszont inkább az ügyfelek okozzák az elhúzódó ügyeket.
– Sokszor az egyezségre való törekvés teljesen hiányzik a felekből, s nem tágítanak álláspontjukból – mondja Füredi. Ezért előfordul, hogy inkább új szakértőt, akár új ügyvédet kérnek fel, ahelyett, hogy elfogadnák, mennyi a maximum, amit a perből ki lehet hozni – vélekednek.
Jó tudni mindenesetre, hogy a közvetítői eljárásban megszületett megállapodás bírói egyezségbe foglalható, így – ha egyszer rákapnak erre – jelentősen csökkenhet a hosszas vitás ügyek száma.
A Pécsi Törvényszék szóvivője azt mondta lapunknak, polgári perekben a mediációs eljárás még tavaly májusban indult meg a Pécsi Törvényszék területén. Az esetek felében sikerült is megállapodni.
Érdekesség ugyanakkor, hogy Pécsen csökkent például a válások száma az utóbbi időszakban: ma nagyjából a korábbi években tapasztalt válásoknak kétharmada realizálódik, évi mintegy 250-300 per fejeződik be.
A házasság felbontása iránti per abban az esetben zárulhat le egy tárgyaláson, ha nincs kiskorú gyermek és a felek megegyeznek mindenben. Ha van kiskorú gyermek a házasságban, akkor minimálisan kettő tárgyalás szükséges a per befejezéséhez. Abban az esetben, ha a peres felek nem tudnak megegyezni a gyermekelhelyezésben, vagy a vagyonmegosztásban, akkor több tárgyalást is tarthat az ügyben a bíróság.
Milyen ügyekben lehet?
Legfőképpen a családjogi viták, szülői felügyelettel kapcsolatos perek, házassági vagyonjogi viták, gyermekelhelyezési perek rendezhetők így a legnagyobb eséllyel. A jogászok szerint viszont – ha változik az emberek „kard-ki-kard” hozzáállása a tulajdonjoggal kapcsolatos perek, a szomszédjogi vagy birtokvédelmi perek, szerződéses, szerződésen kívüli jogviták, kártérítési, szavatossági perek, gazdálkodó szervezetek egymás közötti vitái is rendezhetők így. Nyugaton ugyanis már minden második ügyet így sikerül lezárni.
A börtön is elkerülhető lesz?
Egy törvénymódosítás arra is lehetőséget adna, hogy kisebb fokú bűncselekményeknél, szabálysértéseknél a bűnös kártérítéssel megússza a börtönt. E szerint például lopásoknál, garázdaságoknál – amelyekért akár börtön is járhatna – kis közvetítők előtt lehetne elrendezni az ügyeket. Egy meglopott félnek például felajánlhatja a tolvaj, hogy nem csak az ellopott javakat, de még többet is visszaszolgáltat; a sértett pedig eltekinthet ennek fejében a feljelentéstől. Az eljárás részleteiről később dönthetnek.
