Nem csitulnak a kedélyek a Karolina-külfejtés rekultivációja körül. Bár a munkálatokat a Pannon Hőerőmű 2018 tavaszán megkezdte, és a vállalat szerint az ütemezés rendben halad, a helyi civilek aggódni kezdtek, mert a 2019-es állami költségvetésben nem jelent meg a korábban ígért kétmilliárdos összeg, amit erre a célra különítettek el. Keresztes László Lóránt LMP-s országgyűlési képviselő interpellációt adott be a témával kapcsolatban, amire a napokban érkezett válasz a kormány részéről.
A civilek szerint a Hőerőmű tájékoztatása alapján a teljes rekultiváció 2032-re érhet véget, ez pedig már túlmutat azon a határidőn, amit a munkálatok megkezdésekor rögzített közösen a Pannon Hőerőmű és az – őket pár év után váltó – állami Bányavagyon-hasznosító NKft.
A témával kapcsolatban lapunk is felkereste mindkét partnervállalatot, akik összhangban egymással úgy nyilatkoztak, minden terv szerint halad, a Bányavagyon-hasznosító 2023-ban válthatja a Pannon Hőerőművet a helyszínen. Az állami támogatással kapcsolatban a BVH azt közölte, a tájrendezést önállóan, a központi költségvetés szerint biztosított forrásokból, a „rájuk irányadó közbeszerzési előírások betartása mellett valósítják meg”.
Múlt év decemberében Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési képviselője a parlamentben intézett kérdést a rekultivációval kapcsolatban a kormány felé, többek között aggályait fejezte ki a szerinte csúszó ütemezés miatt, a rekultivációs munkák környezetre gyakorolt hatásait illetően. Afelől, hogy a pécsbányai Debreceni Márton utca mellett életveszélyessé vált épületeket kellett lebontani, a külfejtés mellett pedig lámpaoszlopok sora dől meg.
A napokban érkezett válasz a kormány részéről a zöldpárti politikus kérdéseire, felvetéseire.
Ahogy írják, a Pannon Hőerőmű 2022-ben hagyja el a munkaterületet, ez után egyéves „pihenőidő” következik a talaj tömörödése miatt. 2023-ban veszi át a munkát a BVH, ami a költségvetésben elkülönített összegből végzi a tájrendezést. A hivatalos válaszban azt írják, a munkálatok környezetvédelmi kontrollja folyamatos, a Hőerőmű szakemberekkel végezteti a környékbeli vízminőség és a légszennyezettség mértékének ellenőrzését. Állami forrást pedig 2022-ig, a Pannon Hőerőmű munkáinak lezártáig nem különítenek még el – ennek (és a civilek álláspontjának) némiképp ellentmond a tény, hogy 2019-ben 2 milliárd forint, 2020-ban 1,7 milliárd forint már megjelent a költségvetésben a Karolina-külfejtés rekultivációjára.
