A kurd történelem egyik legfontosabb emlékcsoportját képezik a közép- és koraújkori várak, amelyek egyikét, illetve annak környezetét igyekszik minél alaposabban megismeri egy magyar kutatócsoport. A társaság tagjai között van a pécsi Bertók Gábor régész is.
A magyar-kurd régészeti expedíció, amelybe a pécsi szakembert felkérték, az észak-iraki Dvin várát és környékét érinti. A kisebb-nagyobb megszakításokkal összesen öt évre tervezett kutatómunka első szezonja múlt év végén zárult. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszéke (PPKE-RT) – ahol Bertók Gábor maga is tanít – és az erbíli Szaladin Egyetem együttműködésében a kurd történelem egyik fontos helyszínén folynak a vizsgálatok.
Ahogy arról korábban Major Balázs, a PPKE docense a sajtónak beszámolt, célhelyükön, az Erbíl kormányzóság területe több nagy közel-keleti civilizáció metszéspontjában található. – A világtörténelem egyik legfontosabb bölcsőjének számító termékeny félhold területéhez tartozik, így az ott végzett kutatásokat mindig kiemelt nemzetközi figyelem övezi – mondta akkor.
A Mol-csoport támogatásával a magyar szakemberek a zord, de attraktív hegyek által tagolt vidéken egy vár romjainak vizsgálatához kezdtek hozzá. A kurdok abból, illetve a környéken található társaikból ellenőrizték az átmenő forgalmat, a kereskedelmi útvonalakat. A várak szinte teljesen felfedezetlenek, nagyon komoly ismeretanyagot jelentenek.
Bertók Gábor lapunknak azt mondta, a PPKE-nél és a pécsi Janus Pannonius Múzeumnál folytatott oktatói és kutatói munkája és missziós tapasztalatai miatt döntöttek úgy, hogy őt is beveszik az expedícióba, amelynek első szakasza tavaly év végén három hetet ölelt fel.
Tapasztalatairól kifejtette: szerencsére az általuk bejárt területen nem érződött, hogy az iraki Kurdisztán határterületein harcok folynak, a régészeti emlékek kutatható állapotban tudtak fennmaradni.
A régész szerint a pécsiek is profitálhatnak az expedícióból, hiszen egyrészt a JPM szervezésében előadás formájában ismerkedhetünk meg rövidesen a szerzett tapasztalatokkal, másrészt a későbbiekben akár egy kiállítás formájában is bemutathatják a feltárt iraki történelmi emlékeket.
Emellett a légi- és terepi felvételek, valamint terepi vizsgálatok alapján terepmodellt és előzetes alaprajzokat készítettek a várról és környezetében található emlékekről, illetve geofizikai méréseket végeztek a vár alatti település egy részén, valamint a vártól kb. 3 km-re nyugatra lévő nagyobb épületmaradvány körül.
A kutatás a tervek szerint 2015-ben a vár régészeti feltárásával illetve műemlékvédelmi és rekonstrukciós tervek készítésével folytatódik, melynek célja, hogy elősegítse a vár és környéke turisztikai fejlesztését. Dr. Bertók Gábor januárban úti beszámoló keretében szeretné ismertetni a szakmai program eredményeit. Ennek pontos helyszínéről és időpontjáról később adunk tájékoztatást.
Fotók a helyszínről: jpm.hu
