Évértékelésre kértük a pécsi közgyűlés frakcióvezetőit. A fideszes Csizmadia Péternek, az ÖPÉ-t és a KDNP-t képviselő Kővári Jánosnak, a momentumos Sajgó Györgynek, az MSZP-s Nyőgéri Lajosnak, a DK-s Kunszt Mártának, a jobbikos Fogarasi Gábornak, az Öt Torony-frakció vezetőjének, Ágoston Andreának, és az LMP-s Kóbor Józsefnek küldtünk kérdéseket december elején.
Bár még nem válaszolt mindegyikük, december 28-án elkezdtük közölni a frakcióvezetői értékeléseket. Elsőként Kővári János, az ÖPE-KDNP-frakció vezetőjének válaszait közöltük:
Majd pedig az LMP egyetlen közgyűlési képviselőjének, dr. Kóbor Józsefnek az évértékelését hoztuk le:
https://www.pecsma.hu/pecs-aktual/lmp-evertekeles-nyoma-sincs-strukturavaltasnak-es-transzparencianak/
Kérdéseink a frakcióvezetőkhöz a következők voltak:
– Hogyan értékeli a városvezetés ez évi teljesítményét? Pozitívumok, negatívumok.
– Megfelelőek voltak-e az év során helyben meghozott járványügyi intézkedések?
– Melyek azok a várospolitikai területek és témák, ahol előrelépést lát, és melyek azok, ahol nem?
– Hogyan értékeli saját frakciója éves teljesítményét? Pozitívumok, negatívumok.
– Mely közgyűlési frakciókkal tud a legjobban együttműködni és melyekkel a legkevésbé a közgyűlési munka és döntéshozatal során?
Az alábbiakban Sajgó György, a Mindenki Pécsért-Momentum frakcióvezetőjének válaszait olvashatják:
„Mint minden pécsi számára köztudott, nem volt egyszerű évünk, hisz a COVID-19 vírus közbeszólt, így programunk maradéktalan megvalósítása sem olyan gyors, mint elsőre gondoltuk.
Amikor egy évvel ezelőtt megkezdtük a munkát még nagyon sok dolog homályos volt előttünk. Nem voltak pontos, konkrét számaink, amik alapján el tudtunk volna indulni.
Éppen ezért elsődleges feladatunk volt megismerni a városházi apparátus munkáját, az osztályok közötti feladateloszlást, kideríteni, hogy mégis mennyi önkormányzati tulajdonú ingatlanunk van, stb. Ezt a munkát befejezve körvonalazódott előttünk, hogy milyen is valójában az az alap amire építkezni tudunk. Ahol szükséges volt, ott módosítottunk a működésen. A célok világosak, hisz azokat a kampány alatt lefektettük. Most ezeket a célokat kell megvalósítanunk.
Viszont a vírus ellenére sikerült, hosszú évek halogatása után elindítani az új vásárcsarnok projektet, kiírásra került a Misina Ötletbőrze, illetve megnyitotta kapuit az IT HUB. Természetesen az előző városvezetéstől sok megkezdett ügyet örököltünk, amiket be kellett fejeznünk. Volt, amiben még lehetőségünk volt módosítani és volt, amiben már nem.
A járványügyi intézkedések sikerességéről azt gondolom, hogy amit a város megtehetett azt meg is tette. Az év elején még én is sok mindent véleményeztem vagy adtam ötletet. Akkor ismerkedtünk mi is a vírus által okozott problémákkal. Mind a PAPI, a maszkok beszerzése, a veszélyhelyzeti alap, a pécsi cégeknek összeállított mentőcsomag, a bérpótló-, gondozási és az albérlet-támogatás mind-mind sikeres intézkedések voltak, tudván, hogy nem kevés hitel visszafizetése terheli a várost.
Folyamatban van a lakhatási program, a parkolási rendelet és a szociális program véglegesítése. Az elmúlt egy évünk a koncepciók kidolgozásával, a háttéranyagok felkutatásával az alapok megismerésével telt. Honnan is indulunk valójában és hova akarunk eljutni? Ez volt a legfontosabb kérdés amit fel kellett tennünk magunknak. Azt semmiképpen nem szeretnénk, hogy van egy programunk vagy rendeletünk, és minden évben vagy félévente módosítgatjuk, mert azt a lakosok sem tudnák nyomon követni.
Természetesen sokan gondolhatják, hogy ezt lehetett volna gyorsabban is, de azt gondolom ahhoz, hogy minden pécsi lakos számára elfogadható és minél kevesebb magalkuvással járó programot tegyünk le az asztalra, ahhoz kellett ez az idő és a szakemberekkel való megfelelő egyeztetés.
A pécsi Momentum célzottan készült az önkormányzati választásra, az ellenzéki együttműködésen belüli működésünk irányát és alapjait a ‘Pécs Jövőképe – Pécs 2.0’ című munkaanyagunk fekteti le. A jövőképben meghatározott teendők kapcsán maradt bennünk hiányérzet, a következő években értelemszerűen többszörös energiával dolgozunk, hogy bepótolhassuk mindazt, ami idén még nem sikerült.
Egyértelmű sikerként értékeljük az IT HUB létrejöttét, amit Nemes Balázs [momentumos] innovációs biztos karolt fel és támogatott. Topán László a Városfejlesztési Bizottság elnökeként és Pokorádi Gábor képviselőtársam is folyamatosan foglalkoznak (választókerületi ügyeik mellett) a városfejlesztést érintő kérdésekkel, ami a közterületek szabályozásától a parkoláson és a tömegközlekedésen keresztül egészen a gazdasági lépésekig ível. Szintén sikerként érezzük az egyik alapelvünk beiktatását az önkormányzati munkába, ami nem más mint az átláthatóság és a pécsi emberek beleszólása, véleménye a város ügyeit érintő dolgokba. Ez például a Misina Ötletbörzén jól látszik, de maradéktalanul még ebben sem vagyunk elégedettek, rengeteg városházi folyamat van, amit a pécsi polgárok még nem látnak át, nincs elég információjuk, ezügyben van még tennivaló bőven.
Alapvetően mindegyik frakcióval tudunk közösen dolgozni. Azért vannak a bizottságok, hogy az előterjesztett ügyeket ott vitassuk meg, ott könnyebb is egyezségre jutni. Ezek a viták mindig nagyon konstruktívak. Szerintem ott nem pártok vitáznak, hanem politikusok, magánemberek akiknek a tapasztalatait, ötleteit lehet beépíteni a munkába és a közösség javára fordítani. Persze, ehhez képest a közgyűlés nagyon más. Ott is vitázunk, de ott már nagyobb a színpad. Azt gondolom, hogy vitázni csak értelmes és arra rátermett emberekkel lehet. A vita soha nem egy rossz dolog. Én a vitát mindig eszmecserének hívom, hiszen vitázni csak az tud, akinek vannak ötletei. Itt maximum az elvek szabhatnak gátat. Véleményem szerint nincs olyan, hogy jobban vagy kevésbé jobban, hisz mindannyiunk érdeke az hogy ez a város sikeres legyen és a pécsiek jól érezzék magukat. Ezzel bíztak meg minket. Természetesen vannak egyéni értékek, amik mentén dolgozunk. Azt gondolom, hogy a közgyűlési vagy bizottsági munka addig lehet sikeres amíg nem az önös érdekek vezérlik a döntéseinket.”
