Pécs mindig is irodalmi város volt, számos országszerte ismert költő és író alkot a városban. Azonban nem csak az itt írt irodalmi folyóiratok, regények, verseskötetek szerzőit ihlette meg Pécs, hanem az országos irodalmi színtér íróit is, akik sok regényükben helyszínként városunkat választották. Ilyennek látták az írók a várost.
Pécs, a romantikus zenészek városa
Surányi Miklós Kantate című regényének hőse egy orgonaművész, aki a kiegyezést követő időszakban, Németországból érkezik meg Pécsre, hogy itt dolgozzon komponistaként. Személyes célja, hogy a pécsi dóm karnagyaként európai színvonalú zenei életet hozzon létre. Az orgonista amúgy kifejezetten jóképű, ezért fel is figyelnek rá a pécsi nők. A probléma azonban az, hogy számára csak egyetlen lány létezik, aki viszont halott felesége első házasságából született. Surányi egyébként Noé bárkája című kisregényében is folytatta a zeneszerző kalandjait, melyben az orgonista már rég tönkrement, romantikus aggastyánná vált. Pécs mellett a folytatás kikacsint a Mohácsi-szigetre is, ahol az orgonista a címbeli „csodakastély” építésébe keveredik.
Pécs, a kerámiafőváros
Dénes Gizella regénye, a Csodálatos fazekas az 1850-es évek Pécsébe kalauzolja el olvasóit (pontosabban Fünfkirchenbe), amikor még németül szövegeltek a város polgárai. Egy öreg, igénytelen hangszerboltban ismerjük meg a regény szereplőit, a vénséges boltost, Miklóst, és két fiát, a világjáró Tamást és a művészlélek Vilmost. Utóbbi a regény hőse is, ő lesz az, aki halhatatlanná teszi Pécset azáltal, hogy létrehozza a híres pécsi kerámiagyárat. Ebből már sokak számára világossá válik, hogy a regény egyfajta rájátszás a Zsolnay-család életére.
Pécs, a misztikum városa
Nácsa János misztikus és szatirikus krimije, a Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától nem csak címében izgalmas. A történet szerint Csontváry pécsi kiállítását nem csak műkedvelők látogatják, hanem bűnözők is, akik sötét céljaik megvalósítása érdekében nem riadnak vissza a képhamisítástól, az emberrablástól, valamint a gyilkosságtól sem. Főszereplőnk egy botladozó pécsi magánnyomozó, aki apránként egyre jobban elveszik a fondorlatos cselekményben, melynek csúcspontjaként még maga Csontváry is Pécsre látogat, hogy segítsen a rejtély megoldásában.
Pécs egy török gyerek szemével
Horváth Viktor Török tükör című könyve a 16. századba repíti vissza olvasóit, mégpedig I. Szulejmán szultán magyar tartományába. A regényben egy török srác szemével látjuk a török és magyar birodalom határvidékét, találkozunk királyokkal, császárokkal, természetesen szultánokkal, oszmán fejedelmekkel, és néha még természetfeletti lényekkel is. Pécs keveredik az Ezeregyéjszaka meséivel, közben pedig felépül az első dzsámi és török fürdő is.
Pécs, ahogy Babits látta
Babits Mihály egyik legszemélyesebb önéletrajzi története, a Tímár Virgil fia papíron Sóton játszódik, amit azonban a szerző Pécs „fedőneveként” használ. Ez akkor válik egyértelművé, mikor kiderül, hogy a könyv egyik fontos helyszíne egy ciszterci rendi gimnázium (Babits a Nagy Lajos gimibe járt), amely szigorú elveivel és színvonalas oktatásával messze földről Pécsre vonzotta a diákokat. A regény főhőse Timár Virgil szerzetes, aki tanítványai között felfedezi magának az okos és szorgalmas Vágner Pistát, akinek a magánéletén keresztül megismeri, mit jelent a nyomor. Mindeközben megelevenednek Pécs kis utcái, sikátorai, és a pécsi diákélet részletei.
Pécs, a kaland városa
Pierrot és Gábor Endre Magister M – aki meghalt mielőtt megszületett című kalandregénye több idősíkban játszódik, Kr. u. 433-ban, a reneszánsz korban, a huszadik század elején és napjainkban. A történet egy ásatási lelet köré bonyolódik. A rejtély megoldása most is – mint a szerzők korábbi regényeiben is – Jonathan Huntra vár. Az oknyomozó riporter ezúttal Pécsre utazik, ahol nyomozása során rég elfeledett római kori kincsről szóló legendára bukkan, amely már Janus Pannonius képzeletét is megmozgatta. A költő mellett megjelenik még Hunyadi Mátyás és Angster József, a neves pécsi orgonakészítő is. Az izgalmas kaland olyan helyszíneken át gabalyodik, mint például a Csontváry Múzeum, a Cella Septichora, a pezsgőgyári pince, vagy épp Memi pasa fürdője.
