Századfordulós, antik fényképek Pécsről, egy kattintásra tőlünk. Ez a „Pécs Képalbum”, amelynek megalkotójával beszélgettünk a lenyűgöző képek eredetéről, a város arculatának megváltozásáról és a nosztalgia erejéről.
– A „Pécs Képalbum” Facebook-oldal egyszerű hobbiként indult, és persze az is maradt, de azt soha nem gondoltam volna, hogy ilyen sikeres lesz – mondja Mecseki Noémi Mónika, a Képalbum alapítója.
A jelenleg közel 1700 „lájkolóval” büszkélkedő oldal elkészítésébe Mecseki azért vágott bele, mert elmondása szerint jó néhány olyan alkalom volt az életében, mikor a városáért rajongó pécsiként sem tudott felelni turisták spontán várostörténeti kérdéseire. Ilyenkor általában elszégyellte magát, és utólag utánanézett a kérdéseknek, ennek eredményeképp találkozott a századfordulós Pécset ábrázoló fényképekkel, amelyek egyből rabul is ejtették.
Ezután – körülbelül három éve – baráti társaságával gondolt egyet és térképpel, útikönyvekkel nekivágtak Pécsnek, mint turisták a saját városukban. Így jobban megismerték Pécset és múltját, ez pedig nagyban hozzájárult a Képalbum jelenlegi tartalmának kialakulásához.
Kérdésünkre Mecseki elmondta, hogy a 3 év alatt összegyűlt közel 1800 kép leginkább magánkézből és könyvtári archívumokból származik, de sokat talált már az interneten is.
A Képalbumban található fotók főként az 1800-as és 1900-as évek fordulójáról valók, mivel ez az a kor, amelyben Mecseki szerint Pécs városképe még nem kezdett modernizálódni és uniformizálódni. A legrégebbi fotó egyébként 1780-ból származik, de akadnak érdekességek egészen az 1970-es évekig bezárólag is.
Mecseki amondó, ha saját ízlése szerint alakíthatná át a város jelenlegi arculatát, akkor ezt az időszakot hozná vissza, mivel szerinte a házak, a díszeik, a motívumok és formák ekkor még a lakók saját alkotásai voltak, ami személyesebb élménnyé tehetett egy egyszerű pécsi sétát is.
Mecseki hozzátette, hogy a Képalbum nem csak az ő munkája már, hiszen az oldal kedvelői rendre küldözgetik neki az ezeréves, antik pécsi képeket. Sokan pedig, főleg idős pécsiek – mondja zárásként – a nosztalgiától hajtva térnek vissza az oldalra, hogy egy-egy olyan képet kérjenek tőle, amelyeken gyermekkoruk szeretett utcái, épületei és látványosságai láthatóak. Ha pedig ezek a képek felidéznek számukra néhány kellemes emléket, az oldalba fektetett idő és energia már megérte.
