Saját politikai szövetségesei közül többen is élesen bírálták Péterffy Attila polgármestert az elmúlt napokban az MSZP-s Nyőgéri Lajos kinevezése miatt. Az új alpolgármester interjút adott lapunknak. Megkérdeztük tőle többek között, hogy ha tavaly lemondott a bizottsági elnöki pozícióról, most miért nem, és hogy mit gondol a városvezető koalícióban lévő állítólagos MSZP-dominanciáról. Szembesítettük a városvezetés szociálpolitikáját ért civil kritikákkal, ennek kapcsán beszélt arról, hogy szerinte miért nem kell alapjaiban megreformálni a pécsi szociális ellátórendszert. Tett egy meglepő bejelentést is az alpolgármesteri illetményéről.
– Nem merült fel Önben, hogy ennyi, saját oldalról érkező bírálat után lemond?
– Nem.
– Tavaly lemondott, most nem. Mi a két helyzet közti különbség? Ha akkor igen, most miért nem?
– Mindkét esetben magam döntöttem. Akkor úgy döntöttem, hogy lemondok, bár polgármester úr nem tartotta szerencsésnek. Akkor volt egy olyan érv a lemondás mellett, ami gondolkodásra adott okot. A cégvezetéstől való eltiltás gazdasági jellegű probléma, és a gazdasági bizottság elnöki pozíciójáról volt szó, a város cégeinek felügyelete például részben azon a bizottságon keresztül működik. Ekkora támadási felületet nem kívántam adni.
– Miért is tiltották el a cégvezetéstől?
– Mindenkit szeretnék megnyugtatni: nem fiktív vagy fantom cégekről beszélünk. Az életemnek volt egy nehéz időszaka, ami a válásomhoz kapcsolódott. Ilyenkor – aki volt már ilyen helyzetben, az tudja – az ember sok mindenre nem képes figyelni. Az történt, hogy bevétellel nem rendelkező cégeknél nem adtam le a bevallásokat. Abban az időszakban nem volt még e-ügyintézés, akkoriban több millió céget töröltek a nyilvántartásból országszerte, köztük volt az én két cégem is. Mivel kényszertörlés alatt volt a cég, eltiltottak a cégvezetéstől.
– Tehát ha jól értem, úgy gondolja, hogy a tavalyi pozíció a cégvezetéstől való eltiltással összeférhetetlen volt, de a szociális terület, amit most megkapott alpolgármesterként, nem az?
– Sokak szerint a tavalyi pozícióval sem lett volna összeférhetetlen. Nem gondolom, hogy a cégeim ilyen okból való kényszertörlése kizárná, hogy felügyelhessem és igazgathassam az önkormányzati szociális szférát. Arról nem beszélve, hogy az egész képviselő-testületből nekem van erre egyedül végzettségem, egyetemi diplomával rendelkezem, a pécsi egyetem szociálpolitika szakán végeztem, dolgoztam szociális intézményben, civil szervezeteknél, voltam nonprofit szervezet, a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont vezetője, két cikluson át voltam az önkormányzat népjóléti bizottságának elnöke. Minden egyes pécsi szociális intézménnyel és ellátási szerződéssel rendelkező civil szervezettel több évtizedes kapcsolatom van, ugyanazt a nyelvet beszélem, amit ők, értjük egymást.
– Mit gondol, minek szól a politikai szövetségeseik bírálata, tiltakozása: a személyének, múltjának, vagy a megválasztása körülményeinek?
– Mindkettőnek. Ettől függetlenül azt gondolom, jogilag és tartalmilag is kikezdhetetlen a döntés. Szociális szempontból a covid-időszak nagyon sok embert érint hátrányosan. A polgármester azért kapott különleges jogosítványokat és döntési jogköröket veszélyhelyzetben, hogy a járványhelyzet és annak különböző hatásait hatékonyan tudja kezelni. Gyors és szakszerű intézkedések kellenek ilyen helyzetben.
– A Szabad Pécs a kinevezése hátterét bemutató, különböző forrásokra hivatkozó írásában a jelenlegi igen feszült koalíciós helyzet egyik okaként azt veti fel, hogy a városvezető koalíción belül sokaknak most lett végleg elege az MSZP-dominanciából. Mit gondol erről? Tényleg Önök dominálják a városvezetést?
– Divat ma erről beszélni, de én ezt nem így látom. Pécsett van a Magyar Szocialista Pártnak egy mély beágyazottsága, jómagam az ellenzéki szövetség kampányfőnökeként küzdöttem végig a 2019-es választást. Őszintén mondom: az MSZP erőfeszítései nélkül aligha sikerült volna Pécsett legyőzni a Fideszt. Egyébként minden ellenzéki politikai erő 2022-re készül, minden párt erősödni szeretne, hogy minél jobb pozíciót foglalhasson el a kampányban. Azt pedig egy pillanatig sem gondolnám, hogy a kinevezésemnél az motiválta volna a polgármester urat, hogy a szocialistákat erősítse.
– Sajtóhírek szerint nem Ön volt az egyetlen jelölt, a jobbikos Fogarasi Gábor neve is felmerült. Meg tudja ezt erősíteni?
– Bárki bármit is állít erről, többkörös egyeztetést tartott ebben az ügyben polgármester úr. Igen, Fogarasi Gábor neve is felmerült, de a frakcióvezetők többsége már engem jelölt a pozícióra. Bizonyára végzettségem, szakmai tapasztalatom és szakpolitikai előéletem miatt esett rám a választásuk. Egyébként Kunszt Márta, a DK akkori frakcióvezetője is mellettem tette le a voksát, úgy vélekedett, hogy korábban, szociális ügyekért felelős vezetőként jól végeztem a munkám. (Szerkesztői megjegyzés: Kunszt Mártát azóta Zag Gábor váltotta a frakcióvezetői poszton.)
– Hogyan fog tudni együttműködni azokkal a frakciókkal, képviselőkkel, politikusokkal, akik most azt szeretnék elérni, hogy vonják vissza a kinevezését? Hogy lehet innen ezt a meccset megnyerni?
– Mivel ez nem politikai kinevezés volt, nekem nem a politikával kell foglalkoznom. Sajnálom, hogy ezek a politikai szereplők az erejüket most erre fecsérlik. Itt a pandémia, számos feladat van, nekem azokkal kell foglalkoznom.
– Össztűz alá került a városvezetés az alpolgármesteri fizetése miatt is. Mennyi plusz pénzbe fog kerülni a munkája a pécsi adófizetőknek?
– Semennyibe. Egy pillanatig sem merült fel bennem, hogy a pandémia időszakában, a város jelenlegi nehéz helyzetében ez plusz pénzébe kerüljön Pécsnek. Társadalmi megbízatású alpolgármesterként, a jelenlegi képviselői díjazásom mellett fogom ellátni ezt a plusz feladatot. Továbbmegyek: a titkársági teendőket is házon belüli dolgozók látják majd el, így ez sem jelent majd plusz terhet a költségvetésre. (FRISSÍTÉS: A Szabad Pécs rákérdezett az önkormányzatnál, hogy a társadalmi megbízatású alpolgármesterség meddig tart, a következő választ kapták: „A pandémia ideje alatt társadalmi megbízatásban, a jelenlegi képviselői javadalmazásáért dolgozik Nyőgéri Lajos. A pandémia végén a polgármester áttekinti a helyzetet és dönt a továbbiakról.”)
– Bognár Szilvia DK-s alpolgármestertől került Önhöz a szociális terület, ezt a lépést is számos kritika érte az elmúlt napokban. Mennyiben és miért lenne Ön hatékonyabb a szociális területen, mint ő volt?
– Hadd kezdjem egy kicsit korábbról! Húsvét után, a pandémia első hullámakor polgármester úrtól megbízást kaptam arra, hogy a szociálpolitikai feladatokat koordináljam, nézzem át, tereljem helyes útra. Alakult egy munkacsoport egy külsős szociálpolitikai szakértő és három intézményvezetőnk bevonásával, a koordinálásommal. Most érnek be azok a folyamatok, amiket akkor elindítottunk. Az elmúlt tíz évben a szociális szférában hiányoztak azok az együttműködések, amelyek azt megelőzően léteztek. Újraindítottuk a szociálpolitikai kerekasztalt, cselekvési tervet készítettünk a következő, azaz a mostani hullámra. A szociális szféra minden egyes civil és intézményi szereplőjét megszólaltatva jutottunk el egy akciótervig. Ennek több állomása is van, a napokban történt meg például egy négyoldalú megállapodás aláírása, ami azt hivatott elősegíteni, hogy a párhuzamos ellátások szűnjenek meg. Aki ebben a szférában tevékenykedik, az tudja, hogy vannak, akik több helyen regisztrálva vannak, mint rászorulók, lehet, hogy egy család több helyről is kap segítséget, viszont aki eddig nem volt rászorulva, az meg sehonnan. Összehoztunk olyan szereplőket, akik nem vádolhatók azzal, hogy a Magyar Szocialista Párt szekerét tolnák. A Magyar Vöröskeresztet, Katolikus Karitászt, a Nevelők Háza Egyesületet a pécsieknek nem kell bemutatni.
Visszatérve a kérdésre és konkrétan válaszolva: nem szeretném senkinek a munkáját minősíteni. Többet kell tennünk és lépnünk, a polgármesteri indoklásban is szerepelt ez az érv. Több energiát, időt és figyelmet kell szentelnünk erre a területre. Nem elvenni szeretném senki munkáját, rengeteg munka van itt. Olyan szereplőkkel kell együtt dolgoznom, akikkel a szakpolitikai múltamból adódóan jól tudok együtt dolgozni.
– A Város Mindenkié (AVM) publikált egy közleményt, amiben az Ön kinevezésével és a szociális terület problémáival foglalkoznak, elég kemény kritikát fogalmazva meg. Azt írják, hogy tavasszal ugyan eredetileg Bognár Szilviát bízta meg a polgármester a Szociális Ellátórendszer 2.0 koncepció elkészítésével, de a véglegesítését már Ön felügyelte. Azt írják a szférában tevékenykedő civil szervezetként, hogy bár a koncepció kialakításának kezdeténél ott voltak, semmit nem tudnak arról, az végül elkészült-e. Mi van ezzel a koncepcióval?
– Időközben szakítottunk ezzel a névvel, de szinte teljesen elkészült egy koncepció, ebben a kérdésben még politikai egyeztetésekre van szükség. Különválasztanám viszont a pandémiás időszakot és az amiatt indokolt szociálpolitika lépéseket és az AVM által említett koncepciót. Utóbbi a szociális ellátórendszer újragondolását, újrafelépítését tűzte ki célul eredetileg. Pécsett álláspontom szerint kimagaslóan jól működik a szociális ellátó rendszer, ami az ebben a szférában dolgozó szakembereknek köszönhető. Több évtizedes hagyománya van például annak, hogy az önkormányzattal szerződéses viszonyban álló civil szereplők biztosítanak ellátásokat a rászorultak számára vagy végeznek munkát ebben a szférában. A Szociális Ellátórendszer 2.0, azaz az egész rendszer újraépítése, az ő munkájukat kérdőjelezte volna meg. Összefoglalva: megvan az intézményrendszerünk, amivel segíteni tudunk. Csak hogy egy példát mondjak: a járványidőszakban működtetünk egy diszpécserközpontot, vesszük a jelzéseket, és együttműködő partnerszervezeteink segítségével próbáljuk megoldani a problémákat. Természetes, hogy sértve érzik magukat azok a civil szervezetek, akik a Szociális Ellátórendszer 2.0 elindításában részt vettek, hiszen biztosan sok értékes dolgot beletettek. Ami elkészült, az nem egy koncepcionális, hanem egy ötletbörzénél valamivel jobban kifejtett anyag volt, de a város nem vállalhatta fel.
– Használnak, használni fognak azért belőle elemeket?
– Igen. Nem zárkózunk el ettől, de hogy pontosan mely elemek lesznek ezek, még nem tudom megmondani.
– Azt is nehezményezik, hogy nagy a csönd a lakásgazdálkodási koncepció körül, aminek kidolgozásába végül nem lettek bevonva a külsős civil szervezetek. Szerintük egyfajta bezárkózás és a cselekvési képtelenség jellemzi az önkormányzatot szociális ügyekben. Mit gondol erről és milyen lépéseket tervez ezen a területen?
– Örülök, hogy lakásgazdálkodásról beszélnek, azaz az önkormányzati vagyonról szóló gazdálkodásról. Ez ugyanis nem csak egy szociális probléma kezeléséről szóló koncepció kell, hogy legyen. A négyezer önkormányzati lakás közül kétezerben jogcím nélküli bérlő lakik, miközben több ezren várnak lakásra, a lakbértartozások összege pedig 1,2 milliárd forint, aminek nagy része nyilván behajthatatlan. Ez egy hosszú ideje meglévő problémahalmaz. Pont az ilyen problémahalmazok miatt volt szükség egy szociális ügyekért felelős alpolgármesterre.
– Ezt a problémát eddig minden önkormányzati vezetés maga előtt tologatta, de évtizedek óta semmi nem változik. Várható szemléletváltás a lakásgazdálkodásban?
– Senki nem mert ehhez a területhez eddig hozzányúlni, mivel szociális és lakásgazdálkodási aspektusból is kell ezt a problémahalmazt kezelni, ami rendkívül nehéz feladat. A fiatalok Pécsett tartásának és hazacsábításának egyik záloga lakhatásuk támogatása, megoldása. Ehhez szorosan hozzátartozik, hogy azok az emberek, akik mélyszegénységben élnek és nem tudnak saját erőből kilépni belőle, milyen segítséget kapnak. Nem biztos, hogy az a valódi segítség, hogy nem lehet őket kiköltöztetni. A segítségnyújtás az, amikor mindenki számára megfelelő megoldás születik.
