Az MSZP országjáró programjának részeként csütörtökön Pécsett tárgyalt az
önkormányzat vezetőivel Tóth Bertalan, a párt elnöke. A pécsi politikust, aki korábban a város alpolgármestere is volt, elsősorban 2022-ről és az összefogásra készülő ellenzék előtt álló kihívásokról kérdeztük.
– Beszélgetésünk előtt (február 20.) jelent meg az Indexen, hogy két fővárosi kerületi polgármester, a szocialista Kiss László és Szaniszló Sándor elhagyja az MSZP-t és belép a DK-ba. Mit gondol erről?
– Csalódtam bennük és csalódott bennük az MSZP közössége is, amely keményen dolgozott a sikerük érdekében. A döntésüket tudomásul veszem, és sok sikert kívánok nekik. Ennyi.
– 4-7 százalék közé mérték az elmúlt hónapokban a közvéleménykutató cégek az MSZP-t a teljes népesség, és 5-11 százalék közé a biztos szavazók körében. A Momentumot kicsit, a DK-t jelentősen Önök fölé mérik. Hogyan befolyásolja ez majd a pozícióikat a leendő összefogásban?
– Lehet közvélemény-kutatásokra hivatkozni és azon kakaskodni, hogy ki az ellenzék vezető ereje, de egyik pártnak sincs meg önállóan a kormányváltáshoz szükséges háttere. Az rossz út, ha az ellenzéki pártok úgy szeretnék növelni a támogatottságukat, hogy egymást minősítgetik. Mindenki hirdesse a maga programját, de a szavazóbázist csak „kívülről” lehet növelni. Ehhez viszont közös fellépésre van szükség. Például a falvakban, kisvárosokban soha nem jelenünk meg, ha nem osztjuk fel egymás között a terepet, és nem képvisel mindenki mindenkit. Vagy összekapaszkodás lesz és siker, vagy széthúzás és sikertelenség.
– Dunaújvárosban múlt vasárnap először történt meg, hogy az összes ellenzéki párt, hivatalosan, pártlogókkal együtt beállt egy jelölt mögé országgyűlésiképviselő-választáson. Ez nagyobb arányú győzelmet eredményezett, mint a 2018-as. Van-e ennek a győzelemnek jelentősége, és ha igen, mi az?
– 2018-ban is a Jobbik jelöltje nyert, de akkor a többi ellenzéki párt is állított jelöltet. Most, az időközi választáson ezek az ellenzéki szavazatok összeadódtak. Tehát nemcsak önkormányzati szinten, hanem az országgyűlési választókerületekben is működik az együttműködés és összeadódnak az ellenzéki szavazatok. Az ellenzéki szavazók, ha megvan az összefogás, támogatják más párt jelöltjét is. Viszont ez még mindig csak a technikája az együttműködésnek. Igazolja, hogy az egy az egy elleni kiállás a megfelelő út, de szükség van közös programra, közös vízióra is, ami leírja, milyen Magyarországot képzelünk el.
– Lehetséges ez? Össze tudnak majd állítani az ellenzéki pártok egy ilyen közös
programot? Egyáltalán, szükség van erre?
– Meggyőződésem, hogy igen. Az ellenzéki pártok ősszel komoly esélyt kaptak arra, hogy a
kormányzóképességüket bizonyítsák az önkormányzatokban. Az együttműködés technikája
megvan. Mi az MSZP-ben hiszünk a közös jelöltekben, a közös listában, és a közös
miniszterelnök-jelöltben. Viszont biztosan szükséges egy közös vízió megalkotása az Orbán
utáni világról. Úgy vélem, ez megvalósítható. Az önkormányzati választásokon igazolódott az is, hogy egy-egy polgármesteri program mögött fel tudtak sorakozni az ellenzéki pártok. Ezzel óriási esélyt kapott arra Magyarország, hogy egy kormányváltás esetén a mérsékelt jobboldal, a baloldal és a liberálisok közös víziójával létrejöhessen a nemzeti minimum, egy program, amivel Magyarországot meg lehet változtatni. A mi ajánlatunk ehhez a programhoz az esélyteremtő állam víziója. Ez olyan szociáldemokrata elvekre épül, mint a társadalmi felzárkózás, az esélyek biztosítása, és az oktatás, valamint az egészségügy rendbetételéről szól.
– Egyelőre nincs konszenzus az ellenzéki oldalon arról, hogy mit is jelentsen a 2022-es összefogás. Önök és a DK közös jelöltekben, listában és miniszterelnök-jelöltben gondolkodnak, de a Jobbik például egyelőre nem akar közös listát. El lehet innen jutni egy olyan konszenzusig, ami kormányváltást eredményezhet?
– Az egyéni választókerületekben az egy az egy elleni kiállás szinte biztos, ezt az ellenzéki pártok közül mindenki támogatja. A jelöltek kiválasztásánál mi javasolni fogjuk az előválasztás alkalmazását, hiszen ez Budapesten bevált. Arra számítok, hogy a miniszterelnök-jelölt kiválasztása is előválasztással történik majd meg, tehát ebben is lesz megegyezés. Egy előkampány során meg lehet majd ismerni az ellenzék jelöltjeit, a választók pedig eldöntik, ki legyen Orbán Viktor kihívója 2022-ben. A lista tekintetében valóban van vita, de még senki nem tudta megcáfolni azt, hogy az egyetlen közös lista a szavazatmaximalizálás legjobb eszköze. Az ellenzéki pártoknak nem egymás rovására kellene erősödni, hanem együttesen kellene még szavazókat bevonzani az ellenzéki táborba. Azért is, mert a fővárosban és a nagyvárosokban ugyan egyértelmű az ellenzéki többség, de vidéken már korántsem.
– Sokan mondják, hogy nem látnak olyan potenciális miniszterelnök-jelöltet az ellenzéki oldalon, aki Orbán Viktorral azonos súlycsoportban lenne. Ön lát ilyet?
– Van olyan ellenzéki politikus, aki kihívója tud lenni a jelenlegi kormányfőnek, az MSZP-nek is lesz majd jelöltje.
– Mondana egy nevet?
– Nem kívánok most még nevet mondani. Az előválasztás pont erről fog szólni, hogy bemutatjuk a jelölteket, a programjukat. Nem felejtem el azt az időszakot, amikor politikai elemzők és újságírók arról beszéltek, hogy Tarlós Istvánt nem lehet legyőzni. Le lehetett győzni, és ebben az előválasztásnak nagyon fontos szerepe volt, mert annak révén a választók elfogadták kihívóként Karácsony Gergelyt. Nincs legyőzhetetlen politikus. Ha egységesen lépünk fel, és előválasztáson kiválasztjuk a miniszterelnök-jelöltet, akkor komoly esély van a kormányváltásra 2022-ben.
– Március 14-én MSZP-kongresszus. Mivel készül rá?
– Az MSZP végleg szakítani kíván a 2010 előtti neoliberális gazdaságpolitikával, az elitekkel
kiegyező, az eliteket támogató szociáldemokrata politikával. Ennek nyugat-európai és
magyarországi képviselői elfogadták a tőke korlátlan működését és a társadalmi felemelkedés útját egy bizonyos szintnél lezárták. Programunk három pilléren nyugszik. A demokratikus államberendezkedés helyreállításának szükségességén, az esélyteremtő állam eszméjéből következő újraelosztási fordulaton, a klíma- és környezetvédelmi ügyek előtérbe helyezésén.
– Három olyan körzet volt 2018-ban, ahol győzött az ellenzéki jelölt, Dunaújváros, az egyik pécsi, és az egyik szegedi választókerület. A számok alapján Pécsen mindkét körzetben nagyon komoly esélye lehet az ellenzéknek 2022-ben. Számolgatnak már? Megy már a casting és a huzavona a háttérben a pártok között?
– Nem volt még ellenzéki egyeztetés Pécsett, ahogy arról sem tárgyaltunk, hogy hol lesz és hol nem lesz előválasztás. Pécs abból a szempontból speciális, hogy 2018-ban az én
visszalépésemmel indult el az a folyamat, ami az önkormányzati sikerekig vezetett. Bár itt nem volt előválasztás, de a méréseink egyértelműen azt jelezték, hogy Mellár Tamást a különböző pártok szavazói támogatják. Az ő sikere bizonyítja azt, hogy olyan jelölteket kell találni, akiket minden ellenzéki párt támogatói elfogadnak. Nagyon örülnék neki, ha Pécsett lenne előválasztás valamelyik körzetben.
– Ezt mikor kellene Ön szerint megrendezni?
– Meggyőződésem, hogy 2021 ősz végéig meg kellene rendezni az összes előválasztást.
– Hány választókerületben lehet esélye az összefogó ellenzéknek?
– Szeretném, ha mind a 106-ban lenne esélye, de legalább hatvanat kell megnyerni a
kormányváltáshoz.
– Önkormányzati választási fiaskó ide vagy oda, a Fidesz és Orbán Viktor még mindig a legsikeresebb politikai termék Magyarországon. Két év van a választásokig. Lát-e olyan bel- vagy külpolitikai, esetleg gazdasági trendet, ami megingathatja a Fidesz népszerűségét?
– Sosem hittem abban, hogy az Orbán-rezsimet külső tényező fogja megbuktatni. Abban hiszek, hogy ha az ellenzéki pártok a jelöltállítási procedúra mellett megfelelő ajánlatot tudnak felmutatni a magyar emberek számára, és azt el is tudják juttatni a választókhoz, abban az esetben lehet sikert elérni. Nem kéne gazdasági válságra vagy az Európai Unió Orbán Viktorral szembeni fellépésére várni, szisztematikus munkával, két év alatt, közös programmal, közös jelöltekkel, közös miniszterelnök-jelölttel el lehet érni, hogy 2022-ben kormányváltás legyen.
