Alig pár hete nyitott a Rókus utca 7. szám alatt Pécs legújabb kávézója, a Rokusch, de már most belopta magát Pécs szívébe. Remek dizájn, alaposan átgondolt és a legkevésbé sem terjengős étlap, minőségi alapanyagok és mindent elsöprő szakértelem: elsőre ígéretes helynek tűnik az egyetemi forgatag fókuszában, teszteltük, hogy beváltja-e a hozzá fűzött ígéreteket.
Első tesztelő: gyömbérsör, mogyoróvajas csokis keksz – 840 forint
A Rókus sétány tetején lévő kis barátságos kávézóban – mely volt már olcsó fröccsözős-hamburgerezős kocsma, de menüzős, igényes bár is – reggeliztünk. Az étlapot elnézve nincs óriási választék, de ez szerintem jót jelent, így látszik a fő profil: ha beülünk egy kávéra reggel vagy délután, tudunk enni hozzá egy finom szendvicset vagy egy szelet sütit. A szendvicsek pedig nem akármilyenek, a kalácsszerű, gyűrű alakú Amerikában ismert péksüteménybe, bagelbe pakolják a különböző feltéteket: lazacot, céklás-humuszt (csicseriborsókrémet), kacsamájkrémet. Látványra is gusztusosak voltak a rendelt szenyók, friss salátalevelekkel, csírákkal, kapribogyóval, almaszeletekkel díszítve – a tálalásra is odafigyelnek.
A választásom egyébként a gyömbérsörre esett, ami nagyon jól nézett ki, a pohárban fehér-piros csíkos papírszívószál (mint azok a karácsonyi cukorkarudak), szárított alma- és narancsszeletek, piros gránátalmabogyók, rozmaringágacska, sok-sok jég volt – alig „mertem” belekóstolni. És nem csak szép volt, finom is, frissítő citromos, kellemesen gyömbérízű, egyáltalán nem túl édes. A mogyoróvajas keksz is igazán finom és ropogós volt, tele csokidarabokkal, a mogyoróvaj annyira nem érződött benne, de így is jó volt.
A kávézó nagyon hangulatos, egyszerű, de modern bútorokkal, világos színekkel, a kiszolgálás profi és kedves, érdemes beülni ide.
Második tesztelő: flat white, lazacos bagel – 1510 forint
Szeretem, ha szerény az étlap, hiszen arra enged következtetni, hogy ami van, arra igazán odafigyelnek. Hiába keressük a világmárkák cukros lónyálait, csak friss üdítőket, kávékat és teákat tudunk inni, és még azok is találnak újdonságot az itallapon, akik megrögzött koffeinfogyasztók. Az ételek is újat mutatnak Pécsnek, szezonális bagelek frissen, izgalmas „belsővel”. Nem volt kérdés, hogy az örök gyengémet, a lazacos bagelt fogom választani, a reggelek elmaradhatatlan kellékével, a flat white-tal (egy eszpresszóból és habosított tejből álló kávé). A bagelt ízléses cementlapon kaptam kézhez, a kávé mellé pedig egy nagy pohár víz járt. A szenyában a csíra, kapribogyók, madárbegysaláta és zöldségek hangsúlyozták a lazac ízét, nem csak utánozhatatlan egészet alkottak a számban, de még szép is volt. Szeretem az ilyet.
Ár-érték arányban a Rokusch megtalálta az arany középutat. Reagál a külföldi hallgatókra mint célközönségre, ugyanakkor figyel rá, hogy a pécsieknek se kelljen mélyen a zsebükbe nyúlnia. A kétfős személyzet minden rezdülésünket figyelte, és higgadt profizmussal sietett a segítségünkre, amint akadt egy-két megválaszolatlan kérdésünk. Ha nagyon akarnék, tudnék rosszat mondani a kávézóról, de talán csak annyit, hogy igazán költözhetett volna az én életteremhez közelebb.
Harmadik tesztelő – batch brew (hosszú kávé), céklás-humuszos bagel
A hely nagyon tetszett, bár kicsit fáztam az elején. Nagyon bejött a dizájn, hogy nem nagyon hivalkodó, viszont igényes. Tetszett, hogy voltak növények és nagyon világos volt, nem csak a nagy ablakok, de a színek miatt is. A „tányérok” nagyon tetszettek, főleg hogy a fali csempékkel harmonizáltak. A tálalás guszta volt. Mind az étel, mind a kávé szempontjából. És hatalmas pluszpont a környezetbarát szalvéta. A személyzet nagyon kedves és segítőkész.
A kávét 490 forintért picit drágának találtam, bár különleges módon készült, ha jól értettem. Habár a srác nagyon készségesen elmagyarázta, hogyan is, abból nem sok mindent értettem, ami persze nem az ő hibája. A bagel nagyon finom volt, minden túlzás nélkül. A humusz és a cékla együtt érdekes ízkavalkádot alkottak, a sok csíra, bogyó és más zöldség pedig nagyon gusztává és még finomabbá tette az egészet. A bagel pont jó állagú volt, ha jól tudom, egy pécsi pék készíti nekik a bucit. 790 forintot valószínűleg máskor sem sajnálnék érte, de minden nap nem is adnék ki ennyit. Hozzáteszem: nem ebédeltem utána, mert bőven jól laktam a tízóraival.
Negyedik tesztelő – matcha latte, kacsamáj patés bagel
Remek dolog az, hogy egy igazán jó és jól elkészített kávét, egy Pécsett közel sem megszokott magas minőségű teát vagy épp ötletes, finom és pörgető matcha-italokat (a matcha egy zöldteapor) már nem csak a belvárosban ihatunk, hanem az egyre csak fejlődő, népesedő, aktív Szigeti külvárosban is. A Rókus sétányon december közepén nyílt Rokusch kávézó ráadásul elég lazán meg is ugorja a legtöbb belvárosi menő kávézó által csak látszólag magasra tett lécet. Egy letisztult belterű, fiatalos, barátságos, egyszerű, tiszta és szellős külvárosi tea- és kávémekka a Rokusch, ahová már elsőre is jó belépni. Nem vonja el semmi a figyelmünket, leszámítva a frankó kávéillatot. Az ételválaszték is hasonlóan letisztult, kigondolt: pár kenőke, egy-két sütemény és keksz, pár bagel-szendvics. Mindegyik nagyszerűen hangzik és bizonyára mindegyik finom is, kiindulva abból, hogy az én kacsamájas bagelem milyen jó (és szép) volt. Nincs agyonpástétomozva, nincsenek kilógó ízek, a kevés csíra, a „csak az íze kedvéért” elbújtatott camembert, az édes paprika és a savanykás almaszelet tökéletesen harmonizál a májjal. Maga a magokkal gazdagon megszórt bagel is kitűnő, noha egy kicsit talán lehetne még tömörebb, vaskosabb, nehezebb, de ez csupán szőrszálhasogatás.
A város legjobb bagel-szendvicse egyértelműen itt kapható, de ez nem olyan nagy szó, hiszen sajnos Pécset finoman szólva sem lepik el a bagelezők. A szendvicsem mellé ittam egy matcha lattét, amibe szintén nem igazán tudok belekötni. Olyan volt, amilyennek lennie kell: krémes, lágy, tejes, élénkzöld, a matcha földes-természetes íze viszont nem tűnt el, csak finoman enyhült. Mindemellett olyan szépen nézett ki, hogy szinte kár volt meginni. Így kell ezt csinálni, ezért érdemes kimozdulni a Király utcáról, és lehet irigykedni a környéken élőkre, akik itt kaphatják fel a reggeli kávéjukat.
