Még a legtükébb pécsiek sem feltétlenül tudják, hogy Pécs három évtizede ápol szoros partneri kapcsolatot Európa egyik legtrendibb és legszebb városával, Krakkóval.
A lengyelországi Krakkó Pécs egyik legrégebbi külföldi partnervárosa, hiszen a két város közötti együttműködési szerződést már 1987. május 27-én aláírták (majd pedig 1998. április 27-én megújítottak). A Kis-Lengyelországi vajdasági székváros – mely egyébként 1795-ig az ország fővárosa volt – Lengyelország második legnépesebb városa, több mint 800 ezren lakják. A két város partneri viszonya kifejezetten jól kezdődött – ez azóta sem változott. A Pitti Zoltán pécsi tanácselnök által aláírt egyezményben mindkét fél a következő témákban jelölte meg a közös érdeklődésre számot tartó területeket: kultúra és művészetek, műemlékvédelem, tudomány és felsőoktatás, építészet, a természeti környezet védelme, közlekedés, ifjúsági cserekapcsolatok, sport, de természetesen nem feledkeztek meg a kereskedelemről sem.
A szerződés megszületése utáni években a kölcsönös együttműködés meg is kezdődött, nagy lendülettel, a néprajzzal foglalkozó krakkói és pécsi intézmények kiállítások cseréjéről tárgyaltak, a krakkói Városi Könyvtár, a Zeneakadémia, a krakkói építőművészek szövetségeinek helyi csoportjai, krakkói és pécsi szobrászok, festők, zenészek, sportklubok is összefogtak, a Jagelló Egyetem pedig segítette a lengyel szakos pécsi hallgatókat, a Pécsi Tudományegyetem magyar lektorokat küldött Krakkóba. Valahogy így néz ki, ha a legendás lengyel-magyar barátságot szó szerint vesszük.
Krakkóban és Pécsben sokkal több közös van, mint hinnénk. Mindkét város gazdag történelemmel rendelkezik, saját régiójukban pedig mindig is fontos tudományos és művészeti központnak számítottak. A két város nem is véletlenül nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet (Krakkó 2000-ben, Pécs 2010-ben).
Krakkó és Pécs is aktívan részt vett már uniós alapítványi ügyekben, erre jó példa az, hogy a két település közösen vett részt 2011-ben a „Városok a társadalmi kirekesztés ellen” elnevezésű európai programban. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni azt is, hogy mikor Magyarország átvette Lengyelországtól az Európai Unió elnöki tisztségét 2011-ben, a két város egy-egy érdekes programmal hívta fel polgárai figyelmét a másik városra, illetve azon keresztül nemzetük kultúrájára. Pécsett ennek a programnak a keretében szerveztek egy nagyszabású fotókiállítást a Cella Septichorában, mely Krakkót és főleg Krakkó múzeumait népszerűsítette helyi lengyel fotósok munkáival.
Az EKF-évben a két város még szorosabbra fűzte kapcsolatukat, melynek legfontosabb elemei a következők voltak: miként lehet építeni az egyaránt élénk turizmusuk hagyományaira, és arra a tényre, hogy Krakkó is viselte a címet 2000-ben, valamint a kisebbségekkel való együttműködés lehetőségeire. Pécsett számos krakkói művész és tisztségviselő járt ekkor, akik nagy segítséget nyújtottak Pécsnek a program megszervezésében.
A szoros kapcsolat az elmúlt években sem gyengült meg, 2016-ban például krakkói, pécsi és aradi újságíró diákok találkoztak Pécsett egy egyhetes műhelymunka során.
Aki járt már Krakkóban, az bizonyára egyből látta, hogy a város híresen pörgő turizmusáról szóló beszámolók nem hazudnak. Egy átlagos évben több mint 8 millió turista keresi fel, nem véletlenül, hiszen 2006-ban például az öt legnépszerűbb európai város között volt, 2007-ben pedig egy neves amerikai internetportál felhasználói „a világ legdivatosabb városává” nyilvánították.
Krakkó ugyanis nem csupán a lengyelek, hanem Európa egyik fő turisztikai célpontja is. A történelmi óvárosa és a Kazimierz zsidónegyede 1978-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára, de nem csak ezért, hanem megannyi ékszer- és ruhaboltja, kitűnő éttermei és kulturális rendezvényei miatt is érdemes felkeresni ezeket a kerületeket.
Emellett érdemes ellátogatni a Wawel-dombra is, ahol Krakkó királyi palotája, gyönyörű székesegyháza, a legendás Sárkány-barlangja, és fontosabb múzeumai is megtalálhatók.
Aztán ott van a város rendszerint turistáktól nyüzsgő főtere az utcai pirog-árusokkal, performansz-művészekkel, templomaival, a városházával, és persze a híres Posztócsarnokkal, melyben ma szuvenírárusok és éttermek kapnak helyet.
Napestig lehetne sorolni Krakkó belvárosának látnivalóit, meg lehetne említeni párat tucatnyi színházából, de itt azok is megtalálhatják a számításukat, akiket a természetjárás és a zöldövezetekben eltöltött pihenés gondolata mozgat. Krakkóban több mint 40 park van, közülük a legismerősebbek és legnagyobbak egyike a város szívében található Planty és Visztula rakpartja, egyaránt kihagyhatatlanok. A túrázók pedig sétálhatnak egy nagyot a Wolski-erdőben (ahol az állatkert is található) és a Sowiniec dombláncon.
Végezetül egy kis érdekesség: Krakkóban született Stanisław Lem világhírű sci-fi-író, Robert Kubica autóversenyző is.
