A gondolat, hogy Pécs idén is, 2014 és 2016 után, beadja pályázatát az Európa Zöld Fővárosa cím elnyerése érdekében, akkor született, amikor a pécsiek – természeti örökségeik megtartása és a környezetük védelmének jeleként – több tízezren támogatták a havihegyi mandulafát abban, hogy az Év Európai Fája legyen. A pályázat elkészítése során a város meg tudja fogalmazni azokat a konkrét lépéseket, amiket a klímaváltozás által érintett tématerületeken tenni kell: megismerhetjük így, hogy melyek azok a területek, melyeken sikerült új eredményeket elérni a korábbi pályázatokhoz képest, és melyek azok, ahol lemaradás tapasztalható. Nemrég indult cikksorozatunkban ezeket járjuk végig, a következőkben a pécsi zöldgazdaság lehetőségeivel foglalkozunk.
Zöldfejlesztések és helyi termények
Az Európa Zöld Fővárosa-pályázat nem csak az ökológiai fejlesztésekről szól, az egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet ötvözni a gazdaság és természet megóvásának céljait. Erre találhatunk megvalósult projekteket a városban, leginkább a privátszférában. Kiváló példa a hidrogéncella előállítása, vagy épp okos szoftverek készítése, de vannak olyan cégek is, amelyek napelemes tetőcserepeket vagy épp gyökérzónás víztisztítási technológiát állítanak elő. Ezek a cégek kiemelt figyelmet kell, hogy kapjanak a jövőben. Ugyanakkor fontos lenne egy úgynevezett zöldvállalkozás- minősítő rendszert is bevezetni, ami minden vállalkozás számára javaslatokat fogalmaz meg az energiahasználatra, vagy például a víztakarékos működésre.
Az önkormányzat mindemellett igyekszik részt vállalni a körkörös gazdaság előmozdításában: tervben van egy új vásárcsarnok építése, a városrészi piacok fejlesztése megtörtént és továbbra is folyamatban van, melyek fő célja a helyi gazdaságfejlesztési célokhoz illeszkedve az, hogy a baranyai kistermelőktől a pécsi fogyasztókhoz (azaz a piacok vásárlóihoz) eljuttassák a friss helyi élelmiszert, termékeket, terményeket a rövid ellátási lánc pécsi végpontjának fejlesztésével. A rövid ellátási lánc fejlesztésének fontos pontja volt, amikor a pécsi közétkeztetést végző gazdasági társasággal együttműködve az önkormányzat létrehozta a Patrónus Szövetkezetet, amely helyi termelőket tömörít magában és fő feladata a megtermelt alapanyagok helyi értékesítésének és felhasználásának megszervezése, a valamint bevezetése a közétkeztetésbe.
Zagytározóból szabadidőpark, szennyvízből energia
A városban zajló rekreációs fejlesztésekre jó példa a Tüskésrét rekultiválása, melynek során a mocsaras zagytározó helyén egy népszerű szabadidőpark született. Jól látható, hogy a cél az volt, hogy ennek a környezetvédelmi szempontból kihívásokkal küzdő területnek a sorsát rendezze a város. Tüskésrét fejlesztése pedig nem áll meg: nagy hangsúlyt fektetnek a terület további bővítésére, melyek következményeként jelentős környezet-, környezet-egészségügy és közérzet-javító, jóléti és gazdasági, valamint munkahelyteremtő intézkedésekre, beruházásokra kerülhet sor.
Álljon itt egy példa az önkormányzati cégek öko-innovációjára is: talán a leginkább innovatív fejlesztés Pécsett a város víziközmű cége által megépített biogáz erőmű volt. A szennyvíztelep biogáz üzeme ko-fermentációs technológiával működik, ezáltal szennyvíziszap 100 százalékának kezelésére, valamint a város és a régió magas szervesanyag tartalmú egyéb hulladékainak befogadására is alkalmas. A megtermelt villamosenergia mennyisége a szennyvíztelep éves energiaigényének 94,3 százalékát jelenti.
Zöldülő közlekedés
De az e-mobilitásban is lehet Pécs élharcos. Jövőre érkezik a tervek szerint meg – a cikksorozatunkban sokszor említett 10 új elektromos busz és a sikerrel futó e-közbringarendszer mellé – az idén megrendelt két elektromos kocsi az önkormányzat flottájába, emellett a város gazdasági társaságai is célul tűzték ki, hogy 2022-ig igyekeznek lecserélni a jelenlegi autóflottájukat elektromos járművekre.
Jelenleg 44 elektromos töltőállomás áll rendelkezésre Pécs közterületein, de ha az elektromos autók gyarapodó száma igényli, akkor további töltőállomásokat is telepítenek a városban.
