Pörög a turizmus a baranyai falvakban is, a csend, a nyugalom, a környező táj szépsége és a közeli települések – köztük Pécs – programkavalkádja csábítja a turistákat a megyébe, amely egyébként az országos falusi turizmus legtöbb szálláshelyével várja őket.
A nyári főszezon kedvezett a baranyai falusi turizmusnak is, szerte az országból és a határokon túlról is érkeznek ugyanis olyan turisták, akik a Pécs melletti, gyönyörű tájak által övezett kis falvakba vágynak. Szabó Géza, a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesület elnöke lapunknak elmondta, hogy a baranyai falusi turizmus júniustól augusztusig (és még kora ősszel is) nagyon pörög, noha változóan, hiszen vannak olyan szálláshelyek, ahol kevesebb idén a vendég, bár akadnak olyan helyek is, ahol viszont a megszokottnál is többen szállnak meg.
Kifejtette, hogy Baranya, ha a falusi turizmus országos adatait vesszük szemügyre, kiemelkedő helyen áll. Nemcsak azért, mert rengeteg a megyében a „négy napraforgós”, azaz a legjobb, államilag szavatolt minősítésű szállás, hanem azért is, mert több mint 120 vendégház várja a turistákat. Az országban 1200 falusi szálláshely működik, Baranya tehát az országos kapacitás több mint 10 százalékát szolgáltatja, ami a közel a duplája a többi megyének – mondta. A nyári fesztivál- és fürdőszezonban jelenleg Villány, Siklós, Harkány és Bóly (valamint környékük) a legnépszerűbbek – alig van szabad hely –, a Mecsekhez közelebbi házak pedig folyamatosan jó forgalmat bonyolítanak, hiszen a túrázók és kerékpározók rendszeresen járnak ide kikapcsolódni.
De vajon mitől pörög a megyében a falusi turizmus? Ennek több oka lehet. A szép tájak és a helyi programok közelsége csak az egyik, de a Dél-Zselic majdhogynem érintetlen vidéke mindig vonzza a turistákat (Gyűrűfű ökofalva a legnépszerűbb). Csábító lehet a falvak hagyományőrző kézműveseinek munkássága, amelyet számos helyen meg lehet tekinteni. Továbbá számos baranyai vendégház is működik, ahol a házigazdák helyi ételeket is készítenek (a Mecsekalján a kemencés finomságok mennek a legjobban) a messziről ideérkezők számára, ami valóban nem hangzik rosszul.
De nézzünk pár konkrét példát a megyei falusi turizmus sikerére! Kovács Adrienn, a négy napraforgósra értékelt abaligeti BEPPE Vendégház vezetője lapunknak elmondta, hogy nyáron és az ősz elején rendszeresen jó forgalma van szállásuknak, amelynek oka véleménye szerint az, hogy Abaliget csendes, szép, tisztán tartott falu, ahova nem csupán a strand és a cseppkőbarlang miatt jönnek turisták, hanem azért is, mert a környék programokban gazdag települései is jól megközelíthetőek innen. Vendégházuk lakói leginkább Pécsre, Villányba és Harkányba ugranak át, de – mint mondta – egész Baranya jól bejárható a faluból, és sokan ki is használják ezt az adottságát. Csábítja a turistákat továbbá a számukra ajánlott megannyi helyi – azaz baranyai – termék is, a közeli falvak sajtjai, gyógynövény-készítményei, zöldségei és gyümölcsei. A nyár elmúlta után a forgalom ugyan némileg megcsappan, az azonban mindent elmond a főszezonbeli népszerűségükről, hogy a 2017-es Fishing on Orfű idejére már le is foglalták a vendégházat.
Heiter János, a bodai Öreghárs Vendégház vezetője mindehhez hozzátette, hogy a jelentős nyári forgalomhoz az is szükséges, hogy a vendégházak jó reklámot kapjanak. Az interneten, ismerősök által „körbeadva”, vagy épp a baranyai falusi turizmus honlapján hirdetve sokkal hatékonyabban lehet elérni a potenciális vendégeket. A szintén négy napraforgós házba nyáron többen járnak, mint az év maradék részében, ami Heiter szerint nem is baj, hiszen csak másodállásban tudják fogadni és ellátni a vendégeket, akik leginkább családi rendezvényeket szerveznek itt, vagy nagyobb túrázásokat terveznek. Boda határon túli testvérfalvaiból is érkeznek rendszeresen látogatók Baranyába, például Ausztriából, vagy Erdélyből. Sokan egyébként csak pihennek itt, kikapcsolódnak, mint például az a 20 fős néptánccsoport, akik a házban rendezik éves találkozójukat, nagy grillezéssel egybekötve.
