Pécsett rengeteg ismeretlen, megbúvó forrás csörgedezik, sok az olyan kút, melyekről nem is tudunk. Ráadásul a pécsi patakok, források, kutak mögött számos érdekes legenda, történelmi tény húzódik meg. Baumann József és Baranyai Pál, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség két oszlopos tagjának segítségével összeszedtünk pár pécsi forrást, melyeknek történetét és érdekességeit most meg is osztjuk.
Tettye-forrás
A tettyei karsztforrásról már az 1700-as években azt írták, hogy friss forrásvize a város felé haladtában közel 40 malmot hatjott meg. A forrás patakvölgye lett Pécs iparának bölcsője, a város növekedése pedig szükségessé tette egy korszerű vízvezeték-hálózat építését is. A vízmű avatása I. Ferenc József jelenlétében történt 1892-ben. A tettyei vízmű napjainkban is Pécs legfontosabb és legolcsóbb vízbázisa, épp ezért a város címerében is helyett kapott, ott folyik a keleti városfal mellett.
Kaposvári utcai forrás
A Hunyadi János út 19/1. számú ház előtti járdán egy acéllemezzel fedett aknán leereszkedve közelíthető meg ez a vízfolyás. Az alagút végét téglafal zárja, a fal mögött pedig egy barlangszerű üreg található.
Káptalan-forrás
Ez a 14. századi forrás a Káptalan utca 4. számú háza alatt található, 4 méter mélységben. A több mint 60 méter hosszú alagút északi zárófalán kisméretű, négyszög alakú nyíláson áramlik be a tiszta víz. Ettől Délre egy téglából emelt gátfal képez gyűjtő-túlfolyó medencét, melyből a kiáramló víz égetett agyagcsöveken, korabeli vízvezetéken folyt tovább.
Petrezselyem-forrás (azaz Püspök-forrás)
A „Petrezselyem”-forrás a középkor óta ismert, de nincs adat arra vonatkozóan, hogy miként nézett ki ebben az időszakban. Az 1980-as évekig Pécs vízellátásában jelentős szerepet játszó forrás ma már csak egy falikutat táplál a püspöki palotában. A forrás 1686-ban történelmi szerepet kapott. Bádeni Lajos és Eugén herceg ekkor érkezett Pécs alá, hogy felszabadítsa a várost. Üzentek a török védők parancsnokának, hogy adja fel a várat, de azok nem tették ezt meg, a két herceg pedig parancsot adott a tüzérségi támadásra. Az ostrom során romba dőlt a Berényi-kút őse, amiből a törökök hordták a vizet. A falakon kívülről, rejtett vezetéken érkező „Petrezselyem”-forrás viszont megmaradt, ezt viszont a császári csapatok elzárták, a törökök pedig pár nap után feladták a küzdelmet, mivel nem volt mit inniuk.
Ignác-forrás és kút (másnéven Frühweisz-forrás vagy Petőfi kút)
A Székely Bertalan és a Surányi Miklós út sarkán, pontosabban az út alatt folyó frühweiszi vízfolyás a Püspökvár árkait is táplálta. Frühweisz János kereskedő, szőlőbirtokos és felesége a városra hagyták ingatlanjaikat, az ő emléküket őrzi a Mecsek-oldalnak ez a fertálya, és persze a forrás is.
Szent János-forrás
A Nagyszkókói úton található Szent János-forrás a történelmi források csoportjába tartozik. Jó vízminősége és bőséges hozama miatt népesült be hamar Szkókó. Eredetileg természetes, szabadon elfolyó forrás volt. A 15/C számú épület és az úttest közötti falazat mögül, vascsövön ömlik ki a víz, amely a 21. számú ház kerítésén belül egy fedett medencéből táplálkozik. Ez a medence pedig ismeretlen helyen eredő vizekből töltődik. A névadó, karján feszületet tartó Szent János szobra egy boltíves fülkében állt a kifolyó felett. A szobrot megrongálták, feje pedig elveszett, ezért 1964-ben lebontották és egy ideig a szomszédos ház padlásán őrizték.
Kelemen-forrás (azaz Deák Ferenc-forrás)
Az Alsó-Bálicsi völgy a vizek gyűjtőpontja, azonosításukra pedig a telektulajdonosok neveit használták: Majorossy, Sipőcz, Hirschfeld, Littke, Teilsbauer, Savary stb. A Bálicsi út 25. számú ház ma is a Kovács/Kelemen család tulajdona. A ház előtt, terepszint alatti mélyedésben bújik meg ez az időszakos forrás. A kifolyó fölé épített oszlopon a 19-20. század fordulóján helyezték el Deák Ferenc pirogránit mellszobrát, amely 1885 körül készült a Zsolnay gyárban.
Flórián-forrás
A Jakabhegyi út mellett nyíló Holló dűlő 12. számú házának udvarán fakad ez az évszázadok óta hasznosított forrás, mely fölé 1826-ban állították Szent Flórián festett homokkő szobrát. Utolsó restaurálását 1942-ben ferences szerzetesek végezték, de egy közelben lakó szomszéd néhány éve ajánlatot tett, hogy a rossz állapotban lévő szobrot saját kertjébe szállíttatja.
Pacsirta-forrás (másnéven Csoronika-forrás vagy Szeifritz-forrás)
Csoronika történelmi forrásai közül ez a legnevezetesebb, ugyanis egykor a „Hadapród” katonai iskolát is ez a forrás látta el vízzel. pedig egy beépítetlen telken, egy barlangszerű üregben fakad. A forrás vize a Pacsirta utca 33. számú ház telkére folyik, ahonnan egy fedetlen csapadékcsatornába ömlik. Csoronika lakói a legenda szerint a 20. században rengeteget pereskedtek a forrás tulajdonjoga felett.
