Marján Attila, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) európai kutatási igazgatója szerint bár egyelőre tabunak számít az unióban Görögország esetleges távozása az euróövezetből, a közös valuta ezt túlélné. Tuka Ágnes, a Pécsi Tudományegyetem docense, európai uniós szakértő úgy látja, az EU még egy utolsó esélyt ad Görögországnak, azonban nagyon kemény feltételekhez köti a segítségnyújtást. Ugyanakkor mindketten azt hangoztatták, hogy az uniót nem hathatják meg a lakossági tiltakozások.
Marján Attila az MTI-nek nyilatkozva annak a véleményének adott hangot, hogy a Görögországban kialakult helyzetre a valódi megoldás az lenne, ha az ország elhagyná az euróövezetet, hiszen az uniós tagállam „félévenkénti megmentése” hatalmas anyagi áldozatok árán legjobb esetben is csak a jelenlegi helyzetet konzerválja.
Mint kifejtette, Görögország „egy ketyegő bomba”, a társadalmi feszültségek óriásiak, és a jelek szerint a gazdaság nemhogy kilábalna a válságból, hanem egyre kilátástalanabb a helyzete. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU támogatása ugyan átmenetileg fenntarthatja a gazdaság finanszírozhatóságát, de a szigorú megszorítások lehetetlenné teszik a növekedés beindulását – mutatott rá.
Tuka Ágnes szerint érthető az EU félelme Görögországot illetően, hiszen a görögök „kreatív módon”, a GDP- és államadósság-adatokat meghamisítva kerültek be az euróövezetbe, ezért alacsony az uniós vezetők Görögországba vetett bizalma.
Ha azonban az ország elhagyná az eurózónát, az életszínvonal radikálisan csökkenne, az emberek görög bankokban tartott pénzének az értéke drasztikusan veszítene az értékéből a drachma újbóli bevezetésével – mondta. Hozzáfűzte: ha Görögország az övezet tagja marad, akkor is csökken az életszínvonal a megszorítások miatt, de kisebb mértékben.
Marján Attila is úgy vélte, a drachma újbóli bevezetésével átmenetileg csaknem „a világháború utáni szintre” zuhanna a görög gazdaság, bezárnák a bankokat és lezárnák a határokat néhány napra, az infláció szárnyalni kezdene, és az új valuta árfolyama a töredékére esne, de ez „néhány kemény év után” segíthetne a görögöknek új egyensúlyt találni az euróövezeten kívül – közölte. Megjegyezte: ettől még nem lenne versenyképes a gazdaságuk.
Az MKI munkatársa szerint ha a jelenlegi pénzügyi támogatásról is kiderül, hogy semmi kedvező hatása, „csak elúszik a napi költségekre”, a politikusok is egyre bátrabban állnak majd elő a görög kilépés lehetőségével, főleg akkor, ha a kedvezőtlen láncreakciók miatt Olaszország helyzete is meginogna. Hozzáfűzte: Görögország kiválását túlélné az euró, Olaszországét nem.
Tuka Ágnes is arra hívta fel a figyelmet, hogy Görögország már eddig is rengeteg pénzügyi segítséget kapott az uniótól, az új tagállamoknak csak a töredéke jutott annak az összegnek, amelyet 1981-es csatlakozása óta Görögországra fordított az EU. Ezeket a támogatásokat a görögök felélték – hangsúlyozta. Hozzátette: eddig azt remélték, hogy az EU segítsége elegendő lesz az ország kilábalásához a válságból, a legfrissebb adatok azonban azt mutatják, hogy 2020 körül is a jelenlegihez hasonlóan alakul majd az ország eladósodottsága.
Mint mondta, „az EU vezetőinek türelme sokáig tartott”, de mostanra már elfogyott, különösen Németországban, Finnországban és Hollandiában. Sokan felvetik azt a megoldást, hogy Görögországban a tervekkel ellentétben ne tartsanak parlamenti választásokat áprilisban, hanem maradjon a jelenlegi szakértői kormány, amelyhez külföldi szakértők is társulnának. Ezzel a lehetőséggel azonban komolyan sérülne a demokrácia – mutatott rá.
A megszorítások elleni görög tüntetésekkel kapcsolatban Marján Attila úgy fogalmazott, az EU és Németország „nincs olyan helyzetben, hogy ellágyulhasson”. A görög társadalmon szerinte valószínűleg tartósan eluralkodik az EU-ellenesség, annak ellenére, hogy „az ország gyakorlatilag az EU és az IMF pénzén él”. A görögök azonban csak azt látják, hogy az EU – és alapvetően Németország – diktál -, és a kormány újabb és újabb intézkedései következtében egyre rosszabbul élnek – közölte.
Tuka Ágnes is arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel az EU alapvetően gazdasági közösség, amelynek meg kell védenie pozícióit a világgazdaságban, vezetőit „nem hathatják meg” a görög tüntetések. Azonban az utcára vonuló több százezer görög nem tehet az országban kialakult helyzetről – mondta. Hozzáfűzte: a jobbára baloldali hagyományokkal rendelkező országban az EU, a kapitalizmus és a globalizáció elleni indulatok egyszerre jelentek meg.
A korábban felvetett, a tagállami költségvetésekért felelős uniós biztosi poszt megteremtésének lehetőségével kapcsolatban Marján Attila kiemelte: teljes mértékben fennáll az esélye egy ilyen „szupranacionális hatalom” létrejöttének. Az EU már el is indult ebbe az irányba, de egyelőre kivárnak a nagy tagállamok: abban reménykednek, hogy egy „szerény szerződésmódosítással” túlélhető a válság – közölte. Ha azonban a helyzet nem javul, egészen biztos új alapokra helyezik ez eurózónát és az uniót is: „lesz európai pénzügyminiszter, közös gazdaságpolitika, eurókötvények, bankfelügyelet és valószínűleg közös adózás, sőt, két- vagy háromsebességes Európai Unió is”.
