Egyebek mellett Márta Istvánnal, a Zsolnay-negyedet üzemeltető társaság vezetőjével és Bódis Józseffel, a PTE rektorával is találkozott kedden Pécsen Dúró Dóra, az országgyűlés kulturális bizottságának elnöke, a Jobbik volt szóvivője. Sajtótájékoztatóján a pécsi kulturális és oktatási intézményekben szerzett tapasztalatairól tartott beszámolót.
A Jobbik egykori szóvivője beszámolt a nap folyamán a pécsi kulturális és oktatási intézményekben szerzett tapasztalatairól. A ZSÖK vezetőjével történt egyeztetésen arról esett szó, hogy milyen módon lehetne hosszabb távon is előteremteni a Zsolnay-negyed biztonságos üzemeltetését.
– Szakmai konzultációt folytattunk igazgató úrral, amely során kiderült, hogy a kulturális negyed nemzetközi színtérre való kilépéséhez nagyobb pénzügyi fedezetre lenne szükség. Jelenleg ezt sem az önkormányzat, sem az állam nem bocsátja rendelkezésre, pedig a Jobbik szerint nagyon fontos lenne az egész régió számára, hogy a városban rejlő kulturális és turisztikai értékeket minél inkább kamatoztatni tudjuk. Ennek érdekében mind önkormányzati, mind parlamenti szinten mindent meg fogunk tenni – fogalmazott a politikus.
Dúró Dóra ezután találkozott Csajághy György történésszel, elismert őstörténet-kutatóval. A Jobbik programjában szerepel egy Magyar Őstörténeti Intézet felállítása, hiszen számos, a köztudatban jelen levő elmélet hibás, „rendet kell tenni a fejekben” a nemzeti önazonosság-tudatunk területén, közölte.
A képviselő asszony a Radnóti Miklós Szakközépiskolában tett látogatása során a szakképzés jelenlegi állapotáról szerzett tapasztalatokat, majd a PTE rektorával találkozott.
– A találkozó része annak az általam decemberben elindított sorozatnak, amely során felkeresem a legnagyobb egyetemek vezetőit, s velük a felsőoktatás általános helyzetéről tájékozódom. A kancellári rendszer bevezetését tekinthetjük a legnagyobb változásnak, amelyet szakmailag megalapozatlannak tartunk, s amely a rektorok körében is vegyes fogadtatásra talált. Nagy probléma, hogy számos olyan kancellárt neveztek ki, akik eddig egyáltalán nem voltak járatosak a felsőoktatás világában. Ennek ellenére ők élet és halál urai lettek az egyetemeken, vétójoguk van minden egyes gazdasági kérdésben, így jelentősen sérülhet az egyetemi autonómia is.