Tizenegy lány, huszonkét pom-pom, kivillanó combok és ringó csípők. Már ennyi is elég lenne a sikerhez, de a PTE ÁJK szurkolólányai ennél többre vágynak. A kar pom-pom csapata két éve teljesen önkéntes alapon szerveződött, azóta számtalan fellépésen túl vannak és folyamatosan fejlődni szeretnének. A lánycsapat kulisszatitkairól Sas Eszterrel, Tóth Viviennel és Wagner Annamáriával beszélgettünk.
– Hogyan lehet valakiből pécsi pom-pom lány?
W. A. – Nincs semmiféle feltétel vagy válogatás, nem teszteljük a tánctudást, nincs súly- vagy magasságkorlát, csak a lelkesedés számít. A legtöbb lánynak a csapatban van valamilyen táncos múltja, de ez nem feltétel. Vivien és Eszter az edzők, ők megtanítják a csapattagokat a szükséges mozdulatokra.
– Hogyan lehet egy ilyen vegyes összetételű csapatnak igazán látványos koreográfiát betanítani?
T. V. – Nehéz, de nem lehetetlen feladat. Eszterrel rengeteg videót nézünk az interneten, próbálunk ellesni lépéseket, mozdulatokat, ezen kívül mindketten beleszövünk korábban tanult elemeket. Eszter évekig akrobatikus rock ‘n’ rollozott, én versenytáncos vagyok, ezért van hová nyúlni. Persze a profi pom-pom csapatoktól ellesett koreográfiákat át kell alakítani, le kell egyszerűsíteni, hiszen azok számunkra túl nehezek lennének.
– A koreográfiák kitalálása mellett azért arról se feledkezzünk meg, hogy tizenegy lányt kell irányítani, összetartani…
S. E. – Igen, ez azért is nehéz, mert annak ellenére, hogy Viviennel mi ketten vagyunk a legfiatalabb tagok, mégis mi vezetjük a próbákat, nekünk kell határozottnak lennünk. Könnyebbség ugyanakkor, hogy ez nem kötelező program, csak az lép be hozzánk, aki komolyan gondolja.
– Ilyen egyszerű volna?
T.V. – A legnagyobb baj az, hogy rettenetesen sokat beszélünk és amikor vasárnap egy héten egyszer mind a tizenegy lány összetalálkozik, akkor hirtelen rengeteg megbeszélnivaló lesz. Ezt nehéz kordában tartani, ezért néha fel kell emelnünk a hangunkat. Egyébként mindenki nagyon szófogadó és minden fontos kérdést szavazásra bocsátunk.
– Például?
W.A. – Előfordult olyan, hogy két lány a csapatból éppen államvizsgára készült, a koreográfiában pedig volt egy mozdulatsor, amit túlzottan kihívónak találtak, ezért azt a részt átbeszéltük és részben kicseréltük.
– Önerőből tartjátok fent a pom-pom csapatot?
W.A. – A PTE-ÁJK HÖT-től kapunk anyagi támogatást, de ez kizárólag a heti egy edzésünkhöz bérelt terem díját fedezi. Eleinte kaptunk még ruhatámogatást, de már nem, így mind a fellépő ruhánkat, mind a pom-pomjainkat saját zsebből finanszírozzuk.
– Mekkora az igény Pécsen egy egyetemi pom-pom csapatra?
S.E. – Érzésünk szerint nagyon szeretnek minket. Az ÁJK-n nemrég volt HÖK választás és nem volt olyan induló társaság, aki ne szerette volna, hogy a csapat megmaradjon. Ezen kívül szinte minden hétvégére, sőt, van amikor hétköznapra is jut egy-egy esti szurkolás. Többségében egyetemi kézi, kosár és focimeccseken lépünk fel, de korábban a PMFC-nél is jelezték, hogy szívesen együttműködnének velünk. Komolyabb tárgyalásokra azonban még nem került sor.
[youtube url=”http://www.youtube.com/watch?v=W9EtjHpm148″ width=”670″]
– A videón a jelenlegi produkciótok látható. Milyen lesz a következő?
T.V. – Ahogy mondtuk, nem vagyunk profik, ezért a mostani koreográfia táncosabb, kevesebb benne az akrobatikus elem. Ezt a most készülő három perces számunkban szeretnénk egy kicsit megfordítani, vagy legalábbis több ugrálós elemet belecsempészni. Ehhez nagy segítség, hogy nemrég csatlakozott hozzánk egy új tag, aki nagyon-nagyon tehetséges, helyből ugorja a szaltót és eszméletlenül hajlékony. Az ő képességeit mindenképpen kihasználjuk, lesz szaltó és dobás is és a térformák is bonyolultabbak lesznek.
– Azért a pom-pom lányok élete sem csak játék és mese, meséljétek el az eddigi legcikibb helyzetet, amiben részetek volt!
W.A. – Szerintem valamennyien egyetértünk abban, hogy az első fellépésünk volt a legkellemetlenebb a két év során. Az ÁJK-KTK kézimeccs döntőjén az egész TTK sportcsarnok tele volt szurkolóval, nagyon izgultunk. De ha mindez nem lett volna elég, elromlott a hangosítás, ami persze csak a színpadon állva derült ki. Teljesen lefagytunk, de szerencsére a közönség elkezdett tapsolni, ezért összeszedtük magunkat és a tapsszóra eltáncoltuk a koreográfiát. Most már viccesnek hangzik, de ott és akkor szörnyű élmény volt. Szerencsére a következő fellépés sikere feledtette velünk a rossz élményt.
[note note_color=”#f4a4c7″]A POTE szurkolócsapata
Az orvosi karon öt éve alakult meg a szurkolócsapat. Fiúk és lányok vegyesen szerepelnek az együttesben, az erősebb nem képviselői főleg emelő szerepben tűnnek fel, ők segítik a dobásokat, melyek még látványosabbá teszik a produkciót. A POTE pom-pom csapata azonban nem lép fel rendszerese, évente csak egyszer állnak színpadra, a márciusi Medikus Kupán. Az orvosi karok között zajló sportrendezvényen nem csak a focisták és kosarasok mérik össze erőiket, a táncosok közül is kiválasztják a legjobb együttest. A pécsi csapat nagyon sikeres, 2012-ben és 2013-ban is ők nyerték a kupát. [/note]
