Hamarosan végeznek a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán az első hallgatók, akik részt vettek a tüzelőanyag-cella és hidrogéntechnológia szakmérnök szakirányú továbbképzési szakon. Hogy ez miért különleges, innovatív és előremutató, az az oktatást végző PTE MIK Villamos Hálózatok Tanszék munkatársaival készített interjúnkból kiderül.
Miről is van szó?
Maga a hidrogénnel működtetett tüzelőanyag-cella mint energiaforrás nem igazán számít újdonságnak, még csak nem is a XXI. század vívmánya. A világ számos országában már régóta jelen van az iparban és a magánemberek szintjén is. Ilyen például Dél-Korea, ahol tüzelőanyag-cellás erőműveket is találhatunk és az ilyen meghajtású autók is már elterjedtek. Az elmúlt időszakban azonban sokat fejlődött ez a technológia, javult a versenyképessége, főként amikor jelentkeztek az első problémák az eddig használt energiahordozókat illetően. Ugyanis egyre nagyobb gondot okoz, hogy az akkumulátorok kapacitása véges, nincs megfelelő alternatíva a megújuló forrásokból termelt villamos energia, áram tárolására.
– Az e-mobilitásban, az energiatermelésben és -tárolásban is egyre nagyobb szerepet kap a hidrogén. Bár a tüzelőanyag-cellás technológia már régóta létezik, az elmúlt pár évben gyorsult fel elterjedése, alkalmazási területe egyre széles körűbb, és az ára is versenyképesebb lesz a tömeggyártás megvalósulásával. Az akkumulátorok helyét számos esetben felválthatja ez az alternatíva. Egyik előnye, hogy míg az akkumulátorokat fel kell tölteni, a tüzelőanyag-cellák addig képesek üzemelni folyamatosan, amíg a hidrogénbetáplálás biztosított. Fontos érv még mellette, hogy nincs lokális károsanyag-kibocsátásuk, melléktermékként csak tiszta víz keletkezik a működés során. Az autózásban máris komoly szinten áll, van, ahol egész targoncaflottákat működtetnek vele, és egyes speciális területeken is indokolt lehet az alkalmazása, például filmforgatások helyszínén, ahol a sokkal zajosabban működő aggregátorokat válthatja ki. De megjelenhet a hétköznapi életünkben is, hiszen akár a mobiltelefonok töltésére szolgáló power bank is üzemeltethető vele. A lakossági fűtési és villamossági megoldásokról nem is beszélve. Az egyetlen negatívum az lehet, hogy most viszonylag drága a zöld hidrogén előállítása és maga a technológia is, de a földgáz árának drasztikus növekedése, és az ellátás biztonság iránti fokozott igény miatt, egyre jobban előtérbe kerül – vélekedett Csordás Antal szakoktató.
Miért éppen Pécsett indult az első ilyen képzés?
– Hosszú évek óta nagyon jó kapcsolatot ápolunk a pécsi Kontakt-Elektro Kft. vezetésével, amelynek egyik fiatal ügyvezető igazgatója villamosmérnöki tanulmányait egyetemünkön végezte. Cégük fő tevékenysége mellett, közel 20 éve foglalkoznak tüzelőanyag-cellás fejlesztésekkel. Az egyetemi bázis, a cég sok éves tapasztalata és a korábbi sikeres kooperációik jó alapot szolgáltattak arra, hogy egy új képzést indítsunk ezen az innovatív területen. Miután itteni cégről és kampuszról van szó, nyilvánvaló volt, hogy helyben kell megvalósítani az oktatást. Az országban sehol máshol nem volt még ilyen képzés, így nekünk kellett a teljes akkreditációs folyamatot végig vinnünk, és a tananyagot kidolgoznunk. Szerencsére sikerült pályázati támogatással egy korszerű laboratóriumot kialakítanunk, így idén februárban elindulhatott a két féléves szakképzés, amelynek felvételi követelménye minimum BSc szintű mérnöki vagy természettudományos alapdiploma megléte. Az ipari szereplők figyelme, a nagyszámú érdeklődés, az egyetemen létrehozott kutatási bázis, a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium indokolja az oktatás folytatását, sőt, tervezzük a tüzelőanyag-cella és hidrogéntechnológiai ismeretek bevezetését az alap- és mesterképzésbe szabadon választható tantárgyként. Idén december végéig várjuk a jelentkezőket a februárban induló új évfolyamba – mondta dr. Kvasznicza Zoltán szakvezető egyetemi docens.
A beszélgetésből továbbá kiderült, hogy a jelenlegi állás szerint tizennyolcan kezdték meg szakdolgozatuk kidolgozását. A hallgatók között nem kizárólag pécsiek vannak, hanem az egész országból érkeztek – különböző életkorú és végzettségű – érdeklődők. Bakk Teodóra Diána tanszéki mérnök elmondása szerint általában kétféle céllal jelentkeztek a szakra: egyrészt szeretnék elsők közt megtanulni az újdonságnak számító technológiát, illetve vannak olyanok is, akiket folyamatban lévő vagy tervezett munkahelyi projektjük motivált a képzés elvégzésére.
Valóban ez a jövő?
– Ha célunk, hogy az energiát megújuló és környezetkímélő formában állítsuk elő, az egyik legfontosabb lépés egyértelműen az, hogy a nagy mennyiségű tárolását is megoldjuk. Hisz nincs az a kapacitás jelenleg, ami a napelemparkok és szélerőművek által termelt rengeteg energiát tárolhatná. A nagy hidrogéntartályok akár föld alatt is elhelyezhetők és az itt összegyűjtött gázt könnyen szállíthatják bárhová, vagy akár azonnal csővezetékekbe juttatva is továbbítható a felhasználás helyére. Akár a háztartásokba is – fejtették ki az oktatók. Arról is beszéltek, hogy néhány éven belül akár pécsi cégek is ráállhatnak az ilyen típusú fejlesztésekre.
Lapunknak sikerült egy, a képzésben részt vevő hallgatóval is felvenni a kapcsolatot. Molnár László elmondta: szerinte a hidrogénben van a jövő. Hozzátette, azért ült újra iskolapadba, mert épületgépészeti cége, az Adverla Kft. kínálatába is felvenné később az itthon egyelőre gyerekcipőben járó technológiát. Azt is kiemelte, hogy a felkészült oktatóknak hála a most debütáló szakképzésen az elméleti és gyakorlati órák is érdekesek és hasznosak.
– Remélem, hogy a mai, földgázzal szuperáló fűtési hőtermelőket ki lehet váltani a tisztán hidrogénüzemű kazánokra. Ez különösen akkor izgalmas lakossági szinten, ha a hidrogén előállítását is meg lehet oldani saját ingatlanunk területén, akár napelemek telepítésével, a villamoshálózatra való visszatermelés nélkül, áram hatására történő vízbontással, és azt a helyszínen tárolni is tudjuk – mondta a pécsi vállalkozó.
