Hosszú évtizedek óta nem kezdődött annyira korán a szüret, mint ebben az évben. Nem csak ebből a szempontból különleges az év: majdnem kidurrannak, akkora szemek lógnak a fürtökön. Nem nehéz kitalálni, a furcsa időjárás a ludas.
Eléggé rendhagyó nyár áll mögöttünk: a folyamatosan váltakozó szaharai hőség és a rá következő monszunszerű égszakadás miatt kérdés, hogy ezek milyen hatással voltak a szőlőre.
Hevér László, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Borászati Osztályának vezetője szerint emberemlékezet óta nem tapasztaltak ilyen körülményeket.
– Az elmúlt öt-hat évben mindig azt mondtuk: „ez az év rendhagyó volt”. 2010 egy rendkívül hűvös, esős év volt, 2012 és 2017 pedig borzasztóan száraz. 2014-ben a hideg miatt megint csak menteni kellett a szőlőt. Lehet, hogy lassan már elcsépeltté válik, de újra azt kell mondanunk, hogy 2018 is rendhagyó volt.
– Egy teljesen normális téllel indult az év, nem volt dermesztő hideg – mondta a szakértő. – A nagy fagyok a tavasszal érkeztek, rengeteg helyen érte fagykár a szőlőt. Így indult a tenyészidőszak. Nyáron viszont a hőség és a nagy esőzések folyamatosan váltakoztak. A gond az volt, hogy nem társult mellé szél, ami kiszárítja a nedvességet a levelek közül. Így „bedunsztolódik” a szőlő a nagy lombozatnak köszönhetően, megnő a peronoszpóra és a lisztharmat kockázata, különféle rothadások érhetik a termést. Szerencsére idén jégkár ezt a térséget nem érintette, és ezek a bajok is elkerülték a termést.
Hevér elmondta, itt Pécsen már július 26-án meg kellett kezdeni a szüretet. Nem emlékeznek olyan évre, amikor ilyen korán indult volna a munka. Nincs szó arról, hogy valamiért menteni kellett a termést, egyszerűen csak megérett a szedésre. Most pedig jelenleg azokat a fajtákat szüretelik, amik hagyományosan szeptember második felére tehetőek. Hátránya a jelenségnek, hogy egybeérnek a fajták és muszáj egy fontossági sorrendet felállítani, ami nehéz feladat, hiszen az elkésett szüreti időpont könnyen rothadást eredményez.
– A nagy esőnek hála, a bogyók nagy mértékben híztak, a kisebb szeműek tömött fürtöket adnak, az alapból tömöttebbek viszont szinte egy kukoricacsőre hasonlítanak. Persze ezekkel is jól kell bánni, mivel könnyen „felrobbanhatnak”, illetve megérkeznek a muslicák, darazsak, a rothadás. Ahol elkésik a szőlész-borász, ott már rothadt szőlővel találkozik. Amit viszont sikerül megmenteni, az nagyon szép lesz – tette hozzá.
Bakó Attila, a pécsi borvidék hegybírója szerint idén nagy mennyiségű, jó minőségű a termés.
– A jó növényvédelem és az időben történő szüret a záloga a megfelelő minőségnek. A nagy mennyiséggel viszont probléma van, mert nehéz eladni. Kicsit túltermelés volt az idén – nyilatkozta.
Elmondása szerint azt, hogy a mintegy hétszáz hektáros pécsi borvidéken mennyi bor termelődik, nehéz megbecsülni.
– Rengeteg dolog befolyásolja az elkészült bor mennyiségét. A nagyüzemek sokat vásárolnak, a borvidék egyes területeiről a termés jó részét elszállítják. Később aztán vagy pécsi borként lesz felcímkézve, vagy termelőhely megjelölése nélkül kerül forgalomba.
