Virágültetés, kertgondozás, környezetvédelem már kisgyermekkorban: a zöld óvodák remek szemléletformáló pedagógiai programmal próbálják a természet szeretetére nevelni a piciket. De vajon az ovisok visznek magukkal valamit ebből a tudásból? És mennyit számít ez az óvodaválasztáskor?
2006-ban indult az országos Zöld Óvoda kezdeményezés, első körben már több mint száz óvoda kapta meg a címet. A második alkalommal is csaknem száz intézmény lett Zöld Óvoda, harmadszorra majdnem kétszáz taggal bővült a kör és így tovább.
Pécsett először a Városközponti Óvoda Köztársaság téri tagóvodája nyerte el az Örökös Zöld Óvoda címet, miután háromszor is megkapta a kitüntetést. A baranyai megyeszékhelyen egyelőre ez az egyetlen bázisóvoda. 2016-ban ünnepelte az óvoda tizedik évfordulóját annak, hogy elnyerte a Zöld Óvoda címet.
Aki a karácsonyi időszak híradásait figyelte, az biztosan emlékszik rá, hogy a Köztársaság tér közös karácsonyfáját már sokadik éve ovisok díszítik fel. A főszervező minden évben a Köztársaság téri óvoda, de a város egyéb zöld óvodáiban is készítenek a madarak számára is ehető karácsonyfadíszeket. A Köztársaság téri ovi részese az Ovi-Sport programnak is, ennek keretében egy kis sportpályával is bővült az udvar.
Az intézmény egyik óvónője, a Zöld Óvoda-programok koordinátora, Somogyiné Papp Éva szerint megtisztelő a cím, és bár ha sok is a feladat, mindenképpen a gyerekek javára válik.
Rangos cím, de nem könnyű a velejáró kötelezettség
– Amikor 2006-ban először meghirdették a Zöld Óvoda-pályázatot, már érezhetően hangsúlyozottabbá vált a környezettudatos nevelés egyre több helyen. Mára már úgy vélem, nincs olyan óvoda, ahol a pedagógiai programnak, éves munkatervnek bizonyos részei ne esnének ebbe a kategóriába. Pécsett harminc zöld óvoda működik jelenleg, ez példa nélküli az országban. Egy olyan város nincs Magyarországon, ahol ennyi működne, persze a fővárost leszámítva – mondta.
Papp Éva elmondta, nagyon szigorúan szabott kritériumrendszere van a pályázatnak és a cím elnyerésének. Nem csak a pedagógiai programban kell megjelennie a zöld gondolkodásmódnak, pontosan dokumentálni kell az eseményeket. A szakma komoly szaktekintélyei vizsgálják meg és bírálják el ezeket. Persze ezeket mind teljesíteni nagyon nehéz, ezért azok is pályázhatnak, akik úgy gondolják, nagy részüket tudják teljesíteni. Amikor először elnyeri egy intézmény a Zöld Óvoda címet, azzal egy sokkal keményebb és tudatosabb munka veszi kezdetét – a Köztársaság téren is így volt ez. Három évvel később lehet csak újra benyújtani pályázatot, ekkor viszont már fejlődést is fel kell mutatni, felsorolni a címhez kapcsolódó újításokat, bővítéseket. Annak az ovinak, amelyiknek három egymást követő alkalommal sikerül elnyernie a címet, van lehetősége pályázni az Örökös Zöld Óvoda kitüntetésre is. Az óvónő szerint ez óriási erkölcsi és pedagógiai elismerés, a saját áldozatos munkájuk elismerése is.
Töménytelen program a zöld ovikban
Az óvónő szerint fontos a természetközeliség, de az épített környezet megbecsülése szintúgy. A mindennapi dolgoktól – a papírhulladék újrahasznosítása, takarékosság a vízzel, a környezet szeretete – egészen a speciális tevékenységekig – múzeumpedagógiai foglalkozások, kirándulások.
– Október 15-én mindig Teréz-napi virágültetést tartunk: rendbe tesszük az óvodakertet, kis virághagymákat dugunk a föld alá. Minden jeles „zöld” napot megünneplünk: víz, Föld, madarak és fák, állatok világnapja, autómentes nap. November utolsó péntekén a kevesek által ismert „ne vásárolj semmit” világnap van, amikor is a tudatos vásárlást tanítjuk a gyerekeknek – mesélte. – A karácsonyi időszakban madárkarácsonyt is tartunk, ahol ehető díszeket készítünk a Köztársaság téri mindenki karácsonyfájára.
A madarak és fák napján májusban pedig egész napos kirándulás a program.
Számít ez az oviválasztásnál?
– Próbálkozunk olyan kapcsolatot kiépíteni a szülőkkel az évek alatt, hogy megismerjék ezt az arcát is az óvodának, legyen ez a szemükben érték. Az óvodaválasztás egy nagyon komplex döntés, sok minden közrejátszik benne. A Zöld Óvoda kitüntetés is biztos közéjük tartozik, bár még biztosan nem olyan mérvadó. Ugyanakkor pár éve, egy felmérésnél több olyan visszajelzés érkezett az óvodánkkal kapcsolatban, ahol pozitívumként jelenik meg a környezet védelme, a zöld nevelés.
És számít ez a későbbiekben?
Papp Éva szerint a gyerekek úgy biztosan nem mennek el, hogy ne tudnák az alapvető környezetvédelmi „magatartásformákat”, mint a szelektív hulladékgyűjtés, a komposztálás, a növényvédelem.
Pozitív hozadéka a zöld óvodának, hogy a szülők – így a teljes család – szemléletét is formálni lehet a sok családi délutánnal, ahol szintén sokszor fókuszban van a környezettudatos nevelés.
– A cél az lenne, hogy a folytatás is hasonló felfogásban történjen. Felmenő rendszerben az ökoiskoláknak kellene követni az óvodákat, fontos lenne ilyen együttműködések kialakítása. Ezt a kormányzat is támogatná. Persze rengeteg minden múlik a jó vezetésen, a munkaközösségen, akik elkötelezettek a zöld nevelés iránt – tette hozzá.
