Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának kormánypárti többsége hétfői ülésén támogatta Darák Péter legfelsőbb bírósági bíró kinevezését a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyébe lépő Kúria élére.
Darák Péter jelölti meghallgatásán kiemelte, hogy a megújuló bírósági szervezetrendszerben az Országos Bírósági Hivatal létrejöttével a Kúria elnökére már nem hárulnak országos igazgatási feladatok, így valóban a jogegység és az ítélezési gyakorlat fejlesztésére, alkotmányosságának erősítésére, szakmai színvonalának emelésére koncentrálhat.
Ennek érdekében a jelölt szorgalmazza többek között azt, hogy jogszabályváltozással korlátozzák a Kúria konkrét, felülvizsgálati ügyekkel kapcsolatos feladatait, hogy ez a bíróság a jogorvoslatok elbírálása helyett a jogegységre helyezhesse a hangsúlyt munkájában.
Darák Péter kiemelte, hogy a közfelfogástól eltérően a jogegységet nem akkor látja megvalósulni, ha egyáltalán nincsenek ellentmondó ítéletek az ország bíróságain, hiszen az életviszonyok, a jogi környezet szakadatlan változása, az egyre újabb és újabb ügytipusok felbukkanása óhatatlanul újabb és újabb ellentmondásokat hoz felszínre a jogászi munkában.
A Kúria, illetve vezetésének alkotmányos feladata ebben a helyzetben elsősorban a szereplők közti hatékony koordinálás, a gyors információáramlás megteremtése, illetve a színvonalas döntések meghozatalát segítő bíztos elméleti alapok kidolgozása – mondta. Hozzátette, ennek érdekében szükség lehet arra, hogy a Kúria egy-egy új probléma kapcsán a helyes irányokat kijelölő alsóbb fokú bírósági ítéleteket is elvi döntésként tegye közzé, illetve bizonyos problémák megoldására elemző csoportokat hozzon létre, de semmiképpen se várakozzon tétlenül addig, amíg a nagy horderejű, sok állampolgárt érintő jogvíták évek alatt különböző bírósági szinteket megjárva végre a legfelsőbb szintre érnek.
Az Alkotmánybíróság hatásköreinek módosulása nyomán jövőre lehetővé váló valódi alkotmányjogi panasz kapcsán a jelölt elmondta: a konkrét bírósági ítéletek alkotmányossági kontrollja kikényszeríti a következetes alkotmányos szemléletet a rendes bíróságokon.
Darák Péter szorgalmazza, hogy a Kúria „kinyiljon”, a folyamatos jogegységi munkából kivegyék a részüket az alsóbb fokú bíróságok és a többi jogászi szakma képviselői is.
A jelölt „újfajta személyzeti politikát” hirdetett meg, és úgy vélte, a bírókiválasztásban a külsős pályázóknak az eddiginél nagyobb lehetőségeket kell adni, így kialakítva a helyes arányokat a bíróságok saját neveléséből érkező utánpótlás és a más jogászi szférákból, például a tudmányos életből az ítélkező munkába lépők között.
A bizottsági ülésen Ipkovich György szocialista képviselő arról kérdezte a jelöltet, hogy vajon milyen feladatokat szánhattak neki a Kúria élén a politikusok ellen már folyó, illetve tervezett büntetőeljárásokban, frakciótársa, Lamperth Mónika pedig arról, hogy mi a véleménye Baka András jelenlegi főbíró új bírósági szervezetrendszerrel kapcsolatos lesújtó kritikájáról.
Darák Péter ezekre a felvetésekre nem kívánt érdemben válaszolni, csak jelezte, hogy sem bíróként, sem pedig bírósági vezetőként nem politizálhat, állítólagos tervezett ügyekről pedig végképp nem lehet semmi mondanivalója. A jelenlegi főbírónak az új bírósági szervezetrendszerről a közelmúltban nyilvánosan kifejtette kritikájára pedig azért nem akart reagálni a jelölt, mert jelenleg legfelsőbb brósági bíróként még Baka a munkahelyi vezetője.
Az 1997-ben kialakított és ez év végéig fennálló bírósági rendszerben a bíróságok igazgatása az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, a bírói önkormányzati szerv feladata volt, melynek élén a mindenkori LB-elnök állt. Január elsejétől szétválik a bíróságok szakmai irányítása és szervezeti igazgatása, előbbi a Kúria élén álló elnök feladata lesz, míg az igazgatási feladatokat a január elsejétől megszűnő OIT Hivatalának alapjain létrejövő Országos Bírósági Hivatal (OBH), illetve elnöke végzi majd. Erre a posztra Handó Tündét, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnökét jelölte az államfő. Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége Handó kinevezését is támogatta hétfői ülésén.
Darák Péter Kúria elnökévé választását a bizottság kormánypárti többsége egységesen 18 igen szavazattal támogatta, az ellenzék ugyanakkor megosztott volt, a három szocialista nem szavazat mellett volt két jobbikos tartózkodás, az LMP pedig részt sem vett a szavazáson.
A Schmitt Pál köztársasági elnök által a január elsejétől az LB jogutódjaként felálló Kúria elnöki posztjára jelölt 48 éves Darák Péter 1987-ben a pécsi jogi karon végzett, majd 1991-től a Zalaegerszeregi Városi Bíróság, 1999-től pedig az LB közigazgattási bírájaként ítélkezett, és jelenleg is a LB Közigazgatási Kollégiumának bírája. A Kúria elnökjelöltjéről – és az OBH elnöki posztjára jelölt Handó Tündéről – várhatóan kedden szavaz a parlament, kinevezésükhöz kétharmados támogatásra van szükség, megbízatásuk 9 évre szól majd.
