Kevesen vannak a pécsiek között, akik ne hallottak volna még a Szent Ferenc-templom betleheméről. Országos látványosság ez, amit minden évben szenteste állítanak ki, és február másodikáig mindenki számára látogatható. A szinte méretarányos faszobrokat egyházi és világi mesterek közösen alkották, és még a kommunizmus legsötétebb évei alatt is helyt követelt magának minden karácsonykor.
A pécsi ferences templom betleheme az egyik legvészterhesebb időszakban, a második világháború éveiben készült el – többek között bizonyára ez is motiválta a készítőket.
A teljes csoport 1941. december 21-én foglalta el helyét a „barátok templomában”, de a betlehemállítás ötlete már 1936-ban felvetődött, az akkori ferences tartományfőnök fejéből pattant ki. Felvetette ezt a pécsi, Szent Józsefről elnevezett restauráló műhely vezetőjének, Tóth Ferencnek. A műhelyben a legkiválóbb aranyozók, festő-mázolók dolgoztak. Országszerte újították fel az oltárokat, barokk díszeket. Tóth Ferenc a cél érdekében sorra járta a legszebb templomokat Olaszországban, végül a római San Antonio betleheme mellett döntöttek, így ez lett a pécsi mintája. A fő alkotó a műhelytagok közül Tóth Ferenc volt, aki végül maga is előbb novícius, majd barát lett a rendnél Ernő testvér néven.
Az első elemek – talán a legfontosabbak is – 1940 karácsonyára készültek el: a kis Jézus, Mária, József. Ekkorra már egyházi és világi mesterek közösen, egyre gyarapodva dolgoztak a faszobrokon, amihez siklósi fűzfát, mohácsi fűz- és nyárfarönköket használtak. 1941-re felállt a teljes csoport: a Szentcsalád mellé elkészültek az állatok, az angyalok, pásztorok, napkeleti bölcsek. Mintegy ötven darab elemből áll a betlehem, közülük a legtöbb szinte méretarányos – eltekintve az elefántoktól, tevéktől például.
Csodájára járt minden pécsi, de az egész régióból sokan érkeztek a Szent Ferenc-templomhoz. Persze ahogy minden más egyházi értéket, ezt is a széthordás és tönkretétel réme fenyegette a kommunista korszakban. A pécsi ferenceseket elkergették, azonban csodával határos módon a betlehem maradt a helyén és minden egyes évben kiállították a két ünnep között.
Régebben egy pódiumon állt a szoborcsoport, sőt, még egy festett díszletet is állítottak mögé, ami eltakarta a nagy főoltárt is. Az évtizedek alatt ennek nyoma veszett, így ma már a – szinte embernagyságú – betlehemet közvetlenül a főoltár és az áldoztató rács közé állítják fel.
Hagyományosan december 24-én este helyezik el a csoportot a templomban, és Gyertyaszentelő Boldogasszony napján pakolják vissza a szobrokat, hogy aztán egy év múlva szenteste újra megcsodálhassák őket a pécsiek.
A betlehemet 2016 elején a Pécsi Értéktár Bizottság felvette a Pécsi Értéktár gyűjteménybe. A javaslatot a Szent Ferenc plébánia plébánosa tette. Decsi István, a bizottság akkori elnöke nyilatkozott arról, az országban egyedülálló ez a nyolcvan éves kompozíció, amit az ünnepi időszakban naponta ezrek látogatnak. Az év végén még a Baranya Megyei Értéktárba is bekerült a betlehem.
