Miközben a város belső területein lassan minden foghíjtelek beépül – erről ITT és ITT és ITT is írtunk –, addig a mecsekoldali dűlőkben egyelőre még az ingatlanbumm előtt állunk. Ugyanakkor az egykori szőlők között kanyargó dűlők nem bírják a terhelést, ezért a pécsi közgyűlésen téma lett ezeknek a területeknek a zsúfoltsága.
A legutóbbi közgyűlésen a pécsi építési szabályzat módosítása kapcsán Kővári János, az ÖPE képviselője vetette fel a problémát, hogy az egykoron szőlőkkel teli Mecsekoldalon egyre több családi házat húznak fel, a területet teljesen beépítik, ezzel pedig az ottani dűlőutak terhelése jelentős mértékben megnőtt. Olyannyira, hogy például a hulladékszállítási cég autóinak sokszor balesetveszélyesen kell száz métereket tolatniuk visszafelé a lejtőkön.
A politikus azt mondta, hogy a mecsekoldali utak valamikor szőlőkhöz, zártkertekhez vezettek, ha továbbra is ilyen ütemben épül be ez a terület, akkor kezelhetetlen állapotok alakulnak ki.
A Mecsekoldalon egyébként vízelvezetési problémák is adódnak, sőt az egyre gyakrabbá váló villámárvizek miatt ez fokozottabban lesz jelen. A gyalogosoknak sok helyen nem lehet járdát építeni, hiszen nincs arra hely a szűk utcácskákban, de szélesíteni sem lehet azokat.
– Azt kértem, hogy a főépítész vizsgálja meg, hogy további beépítések lehetségesek-e még, és ha igen, akkor milyen jogi lehetőségek vannak arra, hogy kisebb területen történjen ez meg, mert lehetetlen helyzetek állnak elő – mondta. – A problémára felhívtam a figyelmet, azonban azt, hogy mi a megoldás, a szakemberek tudják megmondani, de a helyi építési szabályzat is alkalmas lehet erre.
A Mecsekoldalban a statisztikák szerint nem ritka, hogy egy-egy családban több autót is használnak, és az sem, hogy a megszaporodó építkezések során számtalan esetben hajtottak rá az öt tonna teherbírású utakra a 30 tonnás betonmixerekkel. Ezzel pedig gyakorlatilag ezeket az utakat levelesre törték, miközben az alaptest is megsérült. Sok helyen ugyanis mindössze 6-7 centis az aszfaltréteg, miközben alatta a régi kőzúzalék van – ha egyáltalán van – a feltöltött föld felett.
A szállítók pedig vagy kérnek engedélyt, vagy nem. Mivel az építtetőket a profit maximalizálása vezérli, sokszor a szürke zónában mozognak. Így előfordulhat, hogy bár van engedélyük, ám jóval kisebb teherre, amit viszont csak külön vizsgálattal lehetne megállapítani.
A jogszabályok szerint ráadásul csak a rendőrök kérhetik el a sofőrök papírjait egy-egy bejelentésnél, ami azért problémás, mert mire kiérnek a járőrök, addigra sok esetben akár már elhagyják a helyszínt az elkövetők.
Úgy tudjuk, hogy Pécsen egyébként az elmúlt hetekben már nem adnak ki engedélyt a súlykorlátozással védett utakra a túlsúlyos autókra, hiszen a pécsi költségvetés helyzete sem engedheti meg azt, hogy közpénzből tegyék rendbe a magánépítkezések miatti károkat.
A rendőrség megkeresésünkre közölte, hogy Baranya megye közútjain folyamatosan végeznek közlekedésrendészeti ellenőrzéseket. Arra kérik az embereket, hogy az észlelt jogsértések esetén tegyenek bejelentést a rendőrség ügyeletére, vagy hívják a 107, illetve 112 központi segélyhívó számok valamelyikét, valamint a névtelenségük megőrzése mellett tegyenek bejelentést az ingyenesen hívható 06-80-555-111 „Telefontanú” zöldszámon.
