1956. október 22-én tartotta ülését az egyetemisták és főiskolások diákparlamentje Pécsen, amelyen a hallgatók 21 követelést fogalmaztak meg a regnáló hatalommal szemben. Az üléssel vette kezdetét az egy nappal később kirobbant forradalom és szabadságharc pécsi eseménysorozata.
A diákparlament üléséről – s így a pécsi forradalmi események kezdetéről – szóló megemlékezést a PTE közgazdaság-tudományi karának udvarán tartották csütörtökön délután Debreczeni László nyugdíjas tisztifőorvos, az akkori gyűlés levezető elnökének szervezésében. A forradalmár visszaemlékezése szerint az akkoriban Pécsen tanuló kétezer egyetemistából ezren vettek részt az megmozduláson, amelyen határozatban fogalmazták meg 21 pontos követelésüket a szovjet hatalommal szemben.
A kívánalmak között szerepelt egyebek mellett a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, szabad és demokratikus választások kiírása, Rákosi és társainak bíróság elé állítása, Nagy Imre bevonása a kormányba, a címer megváltoztatása, a politikai perek felülvizsgálata, az uránbányászat kerüljön magyar kézbe, az egyetemi autonómia visszaállítása, s az ott elhangzottakért senkit se vonjanak felelősségre.
– 1991-ben tizenketten hoztuk létre az ’56-os Diákparlament Társaságot azzal a céllal, hogy a mai egyetemista ifjúság körében ébren tartsuk 56 történetét, szellemét, eszmeiségét. Évről évre tartottunk megemlékezést. Mára szinte egyedül maradtam az alapítók közül – csuklott el a szabadságharcos hangja, aki felidézte az azon a napon történt eseményeket.
Őri László alpolgármester az ünnepségen hangoztatta, hogy a 21 pontos követelést látva elmondható, hogy az akkori fiatalok huszonéves fejjel bátran kiálltak hazájukért.
– Példát mutattak nekünk, ma élő fiatalok számára is. Olyan példát szolgáltattak, amely bennünket, egy következő generáció tagjait is – közel hat évtized múltán – kötelez. Nekünk az a felelősségünk, hogy ezt a hagyományt, példamutatást, amelyet Debreczeni Lászlóék nemzedéke, az ’56-osok mutattak, s a mai napig iránymutatóak mindannyiunk számára, élő hagyományként, élő példaként őrizzük meg közösségeinkben, s adjuk tovább a fiataloknak, hogy évtizedek elmúltával is legyenek itt olyan pécsiek, helyiek, akik fontosnak tartják, hogy együtt megemlékezzenek az 1956. október 22-én történtekről, a pécsi diákparlament üléséről, amely aztán hozzájárult a következő napok eseményeihez.
A városvezető megemlékezett még Kiss Dénesről, a pécsi forradalom József Attila-díjas költőjéről, aki 1956. október 24-én megírta a Velünk vagy ellenünk című költeményét, amellyel lelkesítette az egyetemi ifjúságot az események alatt, s akit ezért 1957-ben börtönbüntetésre ítéltek, valamint kitiltottak az ország összes felsőoktatási intézményéből.
