Pécs tele van jobbnál jobb, sikeresebbnél sikeresebb zenekarokkal, amelyeket imád az ország, és persze szülővárosuk is. Eljárunk koncertjeikre, tombolunk zenéjükre, mindezt pedig tesszük úgy, hogy sokszor fogalmunk sincs arról, hogy az adott együttest miért hívják úgy, ahogy. A következőkben ezen a problémán próbálunk meg segíteni. Nézzük tehát, hogy mégis, honnan a név? Igen, feltettük a tabukérdést.
Kispál és a borz / Kiscsillag
Mikor a Kispált alapították, az eredeti elképzelés az volt, hogy a nevük csak annyi lesz, hogy „Borz”. Kispál András azonban, a zenekar gitárosa ezt erősen nehezményezte, ugyanis ő korábban csak olyan bandákban játszott, amelyeknek valamilyen állat szerepelt a nevében, és azok maradéktalanul sikertelenek voltak. Ezért poénból a „borz” elé rakták az ő nevét, ezt hangsúlyozva.
A Kiscsillag névvel valami olyanra törekedtek, amiről sokféle dologra lehet asszociálni. Egyszerre kedves és kicsit lesajnáló hangvétele is van, ráadásul a hobbizenekarnak indult együttes alapításakor Lovasiék nem igazán hitték el, hogy sikeresek lehetnek egyszer, pedig szerettek volna azok lenni, erre is jól reflektál a Kiscsillag név.
30Y
A 30Y nevének története eléggé ismert. Beck Zoli, a zenekar frontembere elmesélte, hogy testvérével, Zazával a csúnyácska iparvárosból, Ajkáról jöttek Pécsre, ahol együttest szerettek volna alapítani. Egy jó együttest, pontosabban. Pécs előtt azonban éltek még pár évet Szombathelyen is, ahol az albérletük és a vasútállomás között mozgott a 30Y busz, amin a srácok lényegében a szombathelyi éveiket töltötték.
Minden sztorijuk, vagy minden sztori, amit hallottak, a busszal, a buszon lévő emberekkel voltak kapcsolatosak. A Pécs előtti életüket ez a busz összefoglalta, ezért választották a 30Y-t nevüknek. A szép az egészben, mondta Beck, hogy ebben a névben nincs semmiféle üzenet, nekik kellett életre kelteniük, megtölteni zenével, szöveggel.
Halott Pénz
Marsalkó Dávid, azaz Halott Pénz azért választotta ezt a nevet magának és zenekarának, mert szerette volna hangsúlyozni, hogy számára nem az a pénzhajhász, fukszokkal, aranycuccokkal teleaggatott, műmájer és keménykedős hip-hop jelenti az igazi hip-hopot. Az ő zenéje sokkal inkább a hétköznapi élet momentumaiból táplálkozik, nem pedig a nagyvilági, dollárjelekkel díszített, valóságtól elrugaszkodott élethelyzetekből és magatartásból.
Öregek Otthona
Az Öregek Otthona a ’80-as évek pécsi undergound zenei életének alapvető zenekara volt. Nevüket kiérdemelték, ugyanis Koszits Attila, az együttes alapítótagja elmesélte, hogy már nagyban próbálták számaikat, amikor még nem volt semmilyen nevük – csak ötletük volt pár –, az egyik próba során pedig annyira fáradtak voltak, hogy az együttes énekesnője azt mondta nekik, hogy „úgy néznek ki, mint egy öregek otthona”.
Ezen jót nevettek – mesélte Koszits –, de később mindig vissza-visszatért ez a kifejezés, amit azért vettek végül fel, mert „ezzel a névvel még 50 év elteltével is zenélhetnének”. Öregemberként Öregek Otthona névvel zenélni – nincs ennél autentikusabb.
Kubalibre
A Kubalibre furcsa neve mögött mindenki sejt valami trükköt. A legjobb az, hogy nincs trükk. Püspöki Péter, a Kubalibre énekes-gitárosa ugyanis elmondta, hogy a név a lehető legegyszerűbben született: álltak a többi taggal egy buszmegállóban, a semmiből bevillant neki ez a szó. Megkérdezte társait, hogy mit szólnak, akik azt mondták, hogy rendben van, de egyébként nekik tök mindegy.
Püspöki azonban kitalált egy alternatív eredetmondát is a névhez, amely szerint a zenekar három alapító tagja balliberális zsidó értelmiségi családból származik, szüleik pedig ragaszkodtak hozzá, hogy támogatásuk fejében legyen benne valahogy a nevünkben a „ballib” szó. Eleinte értelmiségi punkot játszottak, attitűdjükhöz passzolt is a név, benne volt, hogy kuba, szocializmus, szabadság, egyenlőség, kedélyjavítószerek. Mára viszont csillapodott a hevületük és kifizetődőbb is a vidám popzene. Nevük tehát nem jelent mást most, mint egy üdítő koktélt, amely arra utal, hogy koncertjeiken felfrissülhetnek vendégeik. A két sztori közül mindenki azt választja, amelyik neki szimpatikusabb.
Punnany Massif
Mikor megkérdeztük Soltész Pétert, a Punnany Massif menedzserét arról, hogy mégis honnan a név, azt mondta, hogy ezt a kérdést nekik már újságírók nem tehetik fel, mivel annyira sokszor kérdezgették már tőlük ezt.
Nézzünk utána – javasolta a menedzser, szóval utánanéztünk, és beigazolódott előfeltevésünk: a rendhagyó név mögött a női nemi szerv áll, a „női gyümölcskehely”, amelyet a Punnany alapítótagjai egy emberként „masszívan preferálnak”.
A kérdés örök, hiszen már dal is született róla, íme:
[su_youtube url=”https://www.youtube.com/watch?v=ll4yAKShAq4″ width=”720″]