Az Átlátszó méretes tényfeltáró cikkben elemezte azokat a Mellár Tamás által kikért iratokat, melyek az Elios pécsi közvilágítás-korszerűsítési tevékenységét, pályázatait dokumentálják. Kiderül belőlük többek között, hogy Orbán Viktor vejének cégét Páva Zsolt volt fideszes polgármester javasolta a projekt élére, nem is egyszer. Ahhoz, hogy Pécsett is Elios-lámpák világítsanak (avagy „világítsanak”), a városnak több mint egymilliárd forintos hitelt kellett felvennie.
Mellár Tamás legutóbbi sajtótájékoztatóján is elmondta, hogy az általa alapított Mindenki Pécsért Egyesület közadatigénylésben kérte ki az ellenzéki vezetésű önkormányzattól a 2015-ös közvilágítás-korszerűsítés dokumentumait, hogy megtudják, miként nyerte el a közel egymilliárdos megbízást Pécsett az Elios. A kikért hatalmas mennyiségű iratanyagot az Átlátszó is átnézte.
Kiderül a dokumentumokból például, hogy Páva Zsolt terjesztette be 2014 júniusában azt a javaslatot, hogy korszerűsítsék a pécsi közvilágítást, mert a LED-es izzók energiatakarékosabbak és olcsóbbak is. A volt polgármester javasolta, hogy első ütemében a lámpák egyharmadát cseréljék ki, és közölte, hogy a beruházás becsült költsége 900 millió forint lesz. Azt nem tudni, hogyan számolták ki ezt az összeget – írja az Átlátszó.
A jegyző is kockázatosnak ítélte az 1 milliárdos hitelt
Páva emellett beterjesztette, hogy a projekt finanszírozására az önkormányzat vegyen fel egy 1 milliárd forintos hitelt, 15 évre. Azt javasolta, hogy a hitelre is írjanak ki közbeszerzést, és annak az ajánlattételi felhívását is becsatolta mellékletben. A közgyűlés megszavazta, hogy közbeszerzést írnak ki a 900 milliós lámpacserére, és az 1 milliárdos hitelre is.
Az 1 milliárd 45 millió forintos hitel kamata 420,5 millió forint, és 2029-ig kell törleszteni. A hitelhez 235 millió forint önerőt vállalt a város a 2015-ös költségvetés terhére, 2016-tól 2029-ig pedig évi 73,3 millió forint törlesztést.
Több dokumentumban szerepel, hogy a jegyző kockázatosnak ítélte a 15 évre szóló hitel felvételét, ez pedig szerepel abban a közgyűlési határozatban is, amelyben arról is döntöttek, hogy az Eliost hirdetik ki a lámpacsere-tender nyertesének.
Csak az Elios felelt meg
Az Átlátszó rávilágít arra is, hogy az Eliosnak nem volt nehéz nyernie, hiszen az ajánlattételi felhívásban az szerepelt, hogy csak olyan cég indulhat a közbeszerzésen, amelynek az előző három évben legalább nettó 500 millió forint bevétele származott LED-es közvilágítás-korszerűsítésből, ennek a feltételnek pedig csak az Elios felelt meg.
Ezután kormányzati jóváhagyást kellett kérni az egymilliárd forintos hitel felvételéhez, amire Orbán Viktor miniszterelnök rá is bólintott, ekkoriban ugyanis Tiborcz István volt az Elios egyik tulajdonosa.
Az Elios pályázatában alvállalkozónak jelölte meg szokásos partnerét, az SMHV Kft.-t, korábbi nevén Simó Kft.-t. Pályázatában az Elios azt írta, hogy az SMHV a munkák 10,98 százalékát fogja elvégezni, ez a kivitelezés esetében nagyjából így is történt. A nettó 14 millió forintért kiszámlázott kiviteli tervből azonban 4 millió volt az Elios, és 10 millió forint az SMHV része. A pécsi projektből összesen nettó 800,4 millió forint jutott az Eliosnak, és nettó 94,2 millió az SMHV Kft.-nek.
Gyengébb látási viszonyok
Miután 2015 márciusában a projekt a végéhez közeledett, az önkormányzat a Biokom jelzése alapján szólt a kivitelezőnek, hogy valami nem stimmel az új lámpákkal, mert több zebránál romlott a gyalogosok észlelhetősége (ezt többek között a rendőrség is jelezte a városüzemeltetés felé) – írja az Átlátszó. Ez egyébként több településen is előfordult panaszként az Elios lámpáival kapcsolatban.
Az SMHV erre azt írta válaszul, hogy „a közvilágítás-korszerűsítésnek nem volt feladata a projekt által érintett gyalogátkelőhelyek szabványosítása”, és a projekt által érintett területen található 285 zebra között vannak olyanok, amelyeknél nem megfelelő a lámpák elhelyezkedése. Ettől még 2015. március 17-én megtörtént az átadás-átvétel, az önkormányzat pedig leigazolta, hogy az Elios rendben elvégezte a munkát. A gyalogosok láthatóságának romlása nem került bele a jegyzőkönyvbe.
A második ütem
Páva Zsolt egy évvel később benyújtott előterjesztésében azt javasolta, hogy a projekt második ütemében szereltessenek fel további 12.337 darab új, LED-es lámpatestet 10 éves lízing konstrukcióban, ennek becsült költsége 1,4 milliárd forint volt, de az összeget alátámasztó számításokat ismét nem nyújtotta be. Akárcsak az első ütemnél, az összeg nagysága miatt kormányzati jóváhagyásra volt szükség, ami meg is született, mert 2016. november végén kiírták a közbeszerzést, amit a K&H Bank nyerte. A bank három céget vont be alvállalkozónak: az Eliost, az SMHV-t, és az Isor 2000 Bt.-t.
Vagyis ők végezték a tényleges munkát, a bank fizetett nekik, az önkormányzat pedig 10 éven keresztül törleszt a banknak.
Rendőrségi pecsétek
Berkecz Balázs a már nem létező Együtt politikusának 2018-ban tett feljelentését követően – amit csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés és hivatali visszaélés gyanújával indított – 2018. július 10-én az MSZP-s Harangozó Tamás arról érdeklődött Pintér Sándor belügyminiszternél, hogy hol tart a nyomozás az Elios-ügyben, Pintér pedig azt válaszolta, hogy a rendőrség iratokat foglalt le, köztük minden bizonnyal a pécsieket is, hiszen a nyilvánosságra hozott dokumentumokban visszatérő minta a Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályának Kiemelt Ügyek Osztályának pecsétje – írja az Átlátszó.
Annak ellenére, hogy a nyomozás során megállapították, hogy nem történt törvénysértés, az Átlátszó szerint „a miniszterelnök vejének vagyona az Elios projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett” és az, hogy ezt a „nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak”.
