Maga a Magyar Helsinki Bizottság jogásza szerint „sem olyan rossz” az új gyülekezési törvény – erről azon a pécsi beszélgetésen beszélt Tóth Balázs, amelyet a törvény módosításáról tartottak szerdán főként azok részvételével, akik Pécsen rendszeresen szerveznek tüntetéseket.
A különben politikamentességét hangsúlyozó Emberség Erejével Alapítvány rendezvényén a Hallgatói Hálózat, a Város Mindenkié pécsi csoport, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete vett részt, valamint jogvédő szakértőként meghívták a Magyar Helsinki Bizottság jogászát, Tóth Balázst.
A beszélgetés fő kérdése az volt, miért kellett megváltoztatni a gyülekezési törvényt és ezáltal miben sérülnek a demonstrálni vágyók jogai. Míg a civil szervezetek aktivistái múltbéli élményeikről referáltak, Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza elmondta, tulajdonképpen elhanyagolhatóak azok a problémák, melyeket Pécsen felsoroltak, és a törvénymódosításnak már ideje volt, hiszen a rendszerváltás idején, 1989-ben, mikor az eredeti szabályozást írták, még nem igazán voltak gyülekezések. Az azóta eltelt három évtizedben viszont viszonylag gyakran élnek a civilek gyülekezési jogukkal.
A jogász elmondta, nem volt meghatározva a gyülekezés fogalma; a törvény, nem tartalmazta azt sem, ki a szervező és a rendező, valamint az ő felelősségük sem volt tisztázva. Mindezt az új törvény már részletesen leírja. Sőt, a rosszul – több anomáliát tartalmazó – leírt tilalmakat is javították az új szabályozásban.
A korábban tüntetéseket is szervező, azon felszólaló Tóth Balázs el is mondta, egy ellenzéki fórumon szinte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepében van, mert szerinte a törvény „nem is olyan rossz”.
A diskurzus résztvevői ugyanakkor különböző kritikával illették a jogszabályt – például, hogy fel kell írni egy megkülönbözető mellényre a rendező szót. A résztvevők ellenérzését az az elektronikus felület is kiváltotta, amelyen keresztül egy-egy tüntetést be kell jelenteni interneten keresztül. Tóth Balázs szerint a tüntetések megzavarása – vagyis az ellentüntetés – alkotmányos jog, ezt tehát helytelenül szankcionálja a törvény.
A jogász az ellenzéki médiában rendszeresen visszatérő álhírt is cáfolta, miszerint a politikusok háza előtt nem lehetne tüntetni, mert nincs ilyen törvény. E helyett az szerepel a jogszabályban, hogy a gyülekezési jog nem járhat a magánszférához és magánlakáshoz való jog aránytalan és szükségtelen sérelmével.
Mint mondta, ha nem lenne ez a szabály, akkor akár az ő háza előtt tüntetők megtehetnék azt, hogy „6 hónapon keresztül hangszórókból üvöltenék, hogy rohadt Soros-bérenc, takarodj innen”.
