Pécs a legendák városa, gondoljunk csak a Zsolnay-rejtélyekre, a szabadkőművesek pécsi aktivitására. Most azonban olyan urbánus legendáknak jártunk utána, melyek híresebb pécsi épületekhez köthetők.
Az alagút
Tudták, hogy mi állt volna a pécsi alagút helyén? Egy hatalmas felüljáró, ami a városfalat és a Kálvária-dombot kötötte volna össze. Legalábbis ezt tartja a közhiedelem.
Megkerestük Dévényi Sándort, az alagút tervezőjét, aki lapunknak elmondta, hogy a legenda igaz, az alagút helyén eredendően valóban egy masszív vas felüljáró épült volna, ami az építész szerint borzasztóan rombolta volna a városképet. És hogy mi fölött ívelt volna át ez a felüljáró? Egy 23 méter széles, a sztrádákon is megszokott lehajtó felett, amit a ’80-as években még a város e részén vezettek volna át. Dévényi pedig hozzátette, hogy ha ez a terv valósult volna meg, az lényegében elvágta volna a várost a Mecsektől. Szerencsére Dévényi és építész ismerősei egy polgári akcióval egybekötött ellentervvel meg tudták fúrni a projektet és meg tudták építeni a sokkal környezetbarátabb és mindenképp szebb alagutat. Ennek köszönhető az, hogy ma rengeteg fiatal szerelmes pár járhat-kelhet a helyen, amit mindenki csak úgy ismer, hogy „az alagút teteje”.
Az iparkamara monstruma
Ugyan új, egyedülálló homlokzattal bír már – amelyet Konok Tamás grafikájából Oszoli Dénes tervező készített el – a megyei iparkamara épülete, a pécsiek azonban továbbra vegyes érzelmekkel tekintenek tettyei létesítményre, ahol a Kesztyűgyár is működött. A városi legenda pedig az, hogy ez a domboldalból kinövő monstrum katonai célok miatt épült, hogy innen lehessen védeni a Tettyét és belvárost.
Oszoli Dénes azonban lerántotta a leplet a rejtélyről. Az épület ugyanis a szocialista pártelképzelés szimbóluma volt, amelynek célja a havihegyi- és a kálvária-dombi templomok direkt elhomályosítása és a klerikális objektumok kitakarása volt – mondta. Kevesen tudják azt is, hogy az épületet első körben üvegfallal látták volna el, hogy ne rondítsa el annyira a domboldalt, azonban felsőbb utasításra jöttek a fekete fedlapok. Nem csoda tehát, hogy az épület tervezője nem is tartja saját munkájának a kamara épületét. A katonai célú pletykáknak azonban van némi alapja is, mondta Oszoli, mivel a toronyház aljában lévő sziklába légvédelmi óvóhelyet vájtak.
A Pepsi-ház
A „zsiráfetető” gúnynévre hallgató társasház – azaz a „Pepsi-ház” – függőfolyósója azért néz a 6-osra, mert valaki fordítva fogta a tervrajzokat? Nos, ez is csak egy legenda, a helyzet épp ezzel ellentétes, ugyanis Oszoli Dénes elmondta, hogy a Nagy Lajos király útján található szigorú arculatú épület még a modern építészeti lexikonokban is megtalálható, annyira formabontó és figyelemfelkeltő az arányrendszere. Minden a helyén van a házban, kivéve egy valamit, a tervezett fehér kerámia burkolatot. Az ugyanis elmaradt, mert az épület befejezése pénzhiány miatt alapvetően a mai napig csúszik. Amikor pedig megkérdezték a ház építészét arról, hogy mit szólna ahhoz, ha reklámokat festenének a falaira, ő azt mondta, hogy csak nyugodtan, addig sem látszik ez a csúnya szürke beton.
