Arany, Ezüst, Vas címmel nyílik meg a tárlat pénteken az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.
Kertész Péter, az emlékpark igazgatója a nyolc múzeum összefogásával megvalósuló tárlat anyagát bemutató keddi sajtótájékoztatón elmondta, hogy ez az eddigi legnagyobb hunokkal foglalkozó kiállítás, melyhez tudományos konferencia is kapcsolódik.
A kiállítás a lószerszámzat és életmód, temetkezés, hitvilág, rituálé, római kapcsolatok témakörök köré csoportosítva mutatja be az európai hunokat a kárpát-medencei régészeti örökségük tárgyi kultúrájából kiindulva. A két nagy hun halotti áldozati lelet, a szeged-nagyszéksósi és a Pécs, nagykozár-üszögpusztai nemesfém tárgyai, valamint a hunoknak küldött római aranyadó részét képező szikáncsi érmék mellett, az árpás-dombiföldi és szirmabesenyői temetkezéseket, valamint a kapolcsi előkelő germán női sírt is bemutatják.
Az érdeklődők láthatnak olyan különleges hun kori tárgyakat is, mint az ázsiai kultúrákban az újjászületés jelképének számító kabócákat mintázó kistokaji cikádák vagy a rádpusztai üst másolata. A látogatók szembesülhetnek a Kárpát-medencében a hunokkal megjelenő, majd az alávetett népek között is elterjedő koponyatorzítás emlékeivel is.
A tárlat a miskolci Herman Ottó Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum és a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum együttműködésével jött létre – közölte az igazgató.
Szabó Dénes Kristóf, a tárlat kurátora kifejtette, a kiállítás anyaga elsősorban a hun elit tárgyait állítja a középpontba.
A két legnagyobb nemesfém lelet a szeged-nagyszéksósi és a nagykozár-üszögpusztai egyaránt a halottkultuszhoz kapcsolódó reprezentatív tárgyakból áll.
Ezeket az arany vagy aranydíszítésű ékszereket valamilyen előkelőség halála után temették el, de nem a sírban, hanem attól különálló helyen. A szakembereknek arról nincsenek pontos adataik, hogy az aranyozott lószerszámok, a kardok hüvelyeit díszítő aranyveretek vagy ékszerek használati tárgyak voltak vagy csak a temetési szertartásra készültek – mondta a történész.
Kiemelt képünk illusztráció.
