A filmkritikusok az idei év legnagyobb – hazai gyártású – durranásának jósolják a Liza, a rókatündér című, nyolc éven át forgatott – s a mozikban február 19-től látható – filmet. Pozsgai Zsolt pécsi illetőségű író és dramaturg egy több mint tíz évvel ezelőtt írt darabja szolgáltatta a film alapjául szolgáló szüzsét. Az író örül, hogy hozzájárulhatott az alkotás várható sikerének.
Pozsgai Zsolt Liselotte és a május című tragikomédiáját nagy sikerrel játszották Budapesten, a Komédium Színházban. A Liza, a rókatündér címmel nemrég bemutatott, s a kritikusok által az idei év legnagyobb hatású filmjének tartott film alapcselekménye Pozsgai darabján alapul.
– 2006-ban keresett meg Ujj Mészáros Károly rendező, aki elmondta, hogy annak idején látta a Liselotte és a május című darabomat Nagy-Kálózy Eszterrel a főszerepben, s szeretné megfilmesíteni. Készítettünk közösen egy forgatókönyvet, ő pedig az évek során ezt fejlesztette tovább. Különböző workshopokra és forgatókönyv-fejlesztő kurzusokra járt vele külföldre is. Készült rá, így került bele a japán vonal és más motívumok is, amelyek az eredeti darabban nincsenek benne – mondta az író.
Pozsgai hozzátette, hogy szerinte is nagyon jelentős filmalkotás született – nyolc évig készült -, de ez nem elsősorban az ő darabjának az érdeme, hanem a rendezőé, aki kiválóan megoldotta a filmben az alaphelyzetet.
– Ott voltam a díszbemutatón, nagy öröm volt látni, hogy ugyanazok a figurák köszönnek vissza. A kritikusok jelentős filmnek tartják, s örömmel tölt el, hogy ha egy kicsivel, de én is hozzájárulhattam – közölte.
Az író elmondta, hogy az ő darabjának is megvan a saját élete, most éppen Bukarestben játsszák nagy sikerrel román nyelven egy népszerű román színésznővel a főszerepben, ami azért nagy szó szerinte, mert Romániában, Bukarestben magyar szerzőtől román nyelven tíz- vagy húszévente egyszer ha játszanak darabot.
Pozsgai emellett nemrégen egy dokumentumfilm-pályázaton vett részt, hamarosan filmet is készít egy magyar utazóról, orvosról, hittérítőről és bibliafordítótól, aki a 19. század közepén Japánban térítette keresztény hitre a japánokat. Bettelheim Bernát közel tíz évig élt családjával Okinawa szigetén elég furcsa és botrányos körülmények között, ennek ellenére szobrot emeltek emlékére. Ő fordította le először japán nyelvre a bibliát, s a szállodai szobákban mind a mai napig ezt a bibliát tartják az ágyak mellett. A japánok elsősorban mint bibliafordítót és szótárkészítőt ismerik országukban.
