Túl van a félidején az a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának vezetésével végzett hiánypótló négyéves kutatás, melynek keretén belül verseny- és szabadidős sportolók fizikai teljesítményének legális növelési lehetőségeit vizsgálják egy nem mindennapi laborban, ahova mi is ellátogattunk.
Kimondhatjuk, hogy az utóbbi években az élsport és az élsportolók nem léteznének az olyan korszerű segítségek nélkül, mint például a sportdietetika és a sportpszichológia, vagy éppen az olyan teljesítmény-élettani kutatólaboratóriumok nélkül, mint amilyen 2017-ben indult Pécsen, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán. A közel másfél milliárd forintból megvalósuló 4 éves sportolói teljesítményfelmérő-projektben – melyben a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem is részt vesz a PTE mellett – 650 sportolót vizsgálnak, a „páciensek” fele pedig már túl is van a laboratóriumi vizsgálatokon.
Tóth Miklós, a Magyar Sporttudományi Társaság elnöke és a projekt szakmai vezetője a laborban jártunkkor elmondta, hogy az itt történő speciális – mozgásos-motorikus és pszichológiai – vizsgálatok az élsportolók, rendszeresen sportolók, hobbisportolók (utóbbiak például a Rátgéber Akadémia diákjai) erőnléti paramétereiről adnak pontos információkat.
– Az élsportolók esetében a terheléses vizsgálatokat maximális terhelésig, kimerülésig végezzük. Ez a terhelés nagyon sok extrém élettani paraméterváltozást okoz, ezeknek a változásoknak a mérését és az adatok tárolását végezzük itt. Többek között a tüdő funkcióját vizsgáljuk, sokcsatornás EKG-val a szív ritmusát és a ritmuszavarokra való hajlamot figyeljük, anyagcsere-paramétereket mérünk. Az élsportolók vizsgálata során szerzett tapasztalatok eredményeként pedig jelentősen módosulhatnak a sportolók edzéstervei, edzésprogramjaik és versenynaptáruk is – mondta a projektvezető.
Tóth Miklós végezetül kiemelte, hogy mindennek semmi értelme nem lenne, ha nem tudnák a laboratóriumban nyert és elemzett eredményeket a mindennapi életre „lefordítani”, azaz az eredményeket a nem versenyszerűen sportolók, például az extrém fizikai és pszichés, nagy stresszel járó munkát végzők számára is hasznosíthatóvá kívánják tenni.
– A labor folyamatosan épül, eszközparkja bővül, jelenleg nagyjából 70 százalékos a készültségünk, de a kar már rendelkezik azokkal a további forrásokkal is, melyeknek köszönhetően a labor tovább fejlődhet – mondta Tóth Miklós.
Ács Pongrác, az Egészségtudományi Kar dékánhelyettese kiemelte, hogy a dél-dunántúli térség összes jelentős sportegyesületével kapcsolatban vannak, a vállalt 650 sportoló teljesítményét mérik fel a laborban, a szívcentrumban, és a szabadtéri sportpályákon is. Mint mondta, a felmérések adataiból a projekt lezárulta után létrehoznak egy adatbázist, melynek segítségével a sportolók teljesítményének legális, tudományos alapú fokozásában tudnak eredményeket elérni, és olyan új sportolási módszertanokat tudnak majd kialakítani, melyeket a sportolók be tudnak építeni edzésprogramjukba.
– Én azt gondolom, hogy a professzionális sporthoz elengedhetetlen egy ilyen laboratórium, enélkül az élsport nem létezik. Jelen pillanatban Magyarországon jó, ha talán három-négy hasonlóan jól felszerelt labor működik, de az is lehet, hogy még ennyi sincs – mondta a dékánhelyettes.
