Fodrászok nemzedékét tanította Szél István. A mesterfodrász tanítványai több száz versenyről hoztak el serlegeket és ő maga is végigjárta az európai versenyeket. A Városháza Emlékéremmel díjazott mesterrel a siker kulcsáról, a szakma rejtelmeiről beszélgettünk.
– Hogyan került a pályára? Tudatos döntés volt?
– Igazából nem sok elképzelésem volt a fodrászatról, mielőtt először kipróbáltam volna. Tizennégy évesen, pályaválasztás előtt több lehetőségem is adódott volna, végül szüleim javaslatára a legkorábban induló fodrászat mellett tettem le a voksomat. De hamar rájöttem, hogy jó döntést hoztam, az első napoktól kezdve beleszerettem a szakmába.
– Nem csak saját magát, ifjú fodrászok nemzedékeit is képezte.
– Igen, hosszú út vezetett a fiatalok oktatásáig. Ahogy befejeztem az iskolát, rengeteg külföldi tanulmányúton vettem részt, számos versenyen indultam és minden lehetséges továbbképzésen részt vettem. Amikor mindennek a végére értem, akkor kezdtem csak el az oktatással foglalkozni. Szerencsére sok sikert értem el: tanítványaim közel kétszáz kupát nyertek hazai és nemzetközi versenyeken, egyiküket pedig még a világbajnok csapatba is sikerült delegálni.
A tanítványok sikerét egy kicsit a saját sikeremnek is élem meg. Az is nagy örömmel tölt el, hogy a nálam végzett tanulók körülbelül nyolcvanöt százaléka szakmában maradt.
– Hogy látja, mi a különbség a régi és a mai fiatalok között?
– A mai fiatalok később kezdenek komolyan foglalkozni a szakmával, előbb a csúcsra szeretnének jutni, türelmetlenek. Régebben jobban odafigyeltek a munkájukra, megfontoltabbak voltak. A jelenlegi oktatási rendszer nem a legjobb. Ma csak jóval érettségi után lehet mestervizsgát tenni. Régen a szakközépiskolákban három év után szakmunkásvizsga, utána öt évvel mestervizsga következhetett, így a fiatalok már 22-23 évesen kész szakemberek voltak – persze csak ha megvolt a türelmük hozzá. Ma viszont mestervizsgát legkorábban 27 évesen lehet letenni, az pedig már egy felnőtt kor.
– Kiből lehet jó fodrász?
– Ebben a szakmában azok tudnak érvényesülni, akiknek megvan az adottságuk hozzá – szorgalom, kitartás, kreativitás. Ezekkel az értékekkel nagyon magasra lehet jutni a szakmában. Nyilván, kell egy jó oktató is, aki megtanítja az alapokat. A rendszer hibájából viszont közel húsz éven keresztül azok is oktathattak, akik csupán egy szakmunkásvizsgával rendelkeztek, emiatt nagyon felhígult a szakma.
– Mi motivál egy hajszobrászt?
– A szakma legszebb része talán az, amikor a vendég kiszáll a székből, elégedetten pillant a végeredményre és önbizalommal telve távozik a szalonból. Az pedig hab a tortán, hogy egy nap többször is előfordul ez.
– Hogyan alapította meg a neves szalont Pécsen?
– A szalon 1982-ben nyílt. Ezt megelőzően hosszú évekig dolgoztam külföldön, Bécsben, Linzben. Tulajdonképpen ott tettem félre pénzt és szereztem be minden eszközt, felszerelést, ami elegendő lett ahhoz, hogy hazatérve megalapítsam az akkori – talán országosan is – legmodernebb fodrászatot. A hazai kollégák a csodájára jártak.
Egyik barátomtól kölcsönöztem a filozófiát, amit én is alkalmazok – nyolc-tízévente új berendezések jönnek, a régieket kisöpröm. Megújul az üzlet, megújul a vendégkör is!
A divat is mindig idővel visszatér és megújul, csak a technika változik és új anyagokkal lehet dolgozni. Az alapvető műveletek ugyanazok, a többi módosulhat.
– Hogyan kapcsol ki szabadidejében?
– Szeretek teniszezni, horgászni. Barátaimmal sokat vagyunk együtt, mindig szervezünk kis összejöveteleket. Két gyermekem van, nagyobbik fodrász, ő is segít nekem a szalonban. Kisebbik fiam most végzett kémia szakon – kicsit azért őt is próbálom belevonni a szakmába!
[su_box title=”Névjegy” style=”soft” box_color=”#e7e8aa” radius=”2″]Szél István 1942-ben született Szigetváron. Érettségije után 1963-ban kezdett fodrászkodni, részt vett az összes szakmai továbbképzésen. A Wella cég alapító tagja. Turista vízummal nyugatra utazott, dolgozott Ausztriában, Németországban. 2002-ben és 2012-ben átvehette Baranya Megye Szakképzési Díját, 2018-ban a város Városháza Emlékéremmel jutalmazta több mint fél évszázados munkásságát.[/su_box]
