A Pécsi Tudományegyetemről évről évre futószalagon kerülnek ki a „piacképes” diplomával rendelkező álláskeresők. Szerencsésebb esetben nyelvvizsgával és megfelelő elméleti tudással felvértezve vágnak neki a munkaerőpiacnak. De mi vár ezekre a pályakezdőkre Baranya megyében?
Sokszor és sok helyen hallani, hogy nincs elég munkahely az országban. Szinte mindenki ismer olyan történetet, amelyben egy friss diplomás küzd hosszú ideje az álláskereséssel. A hazai átlagból Pécs sem emelkedik ki. A fővároshoz mérten azonban rossznak számít mind az állás-felhozatal, mind a hőn áhított kereset összege.
2012 végén az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete Budapesten 180 ezer forint körül volt, míg ugyanez az összeg Pécs környékén a 120 ezer forintot sem érte el a KSH szerint.
Az adatok alapján a fővárosban közel feleannyi a pályakezdők aránya (5,2%) az álláskeresők között, mint Baranyában (9,4%). Az országos átlag 10% körüli. Felmérések szerint az átlagos álláskeresési idő 3-4 hónap.
De csak a munkaerőpiacban van a hiba? A „pályakezdő munkanélküliek” közül rengetegen olyan szakot választottak, amely évek óta túl sok szakembert képez. Mások tervét a gazdasági válság tette rönkre, amely teljes iparágakat épített le.
Egyre több munkavállaló keresi fel az Állás-pont 2000 Személyzeti Tanácsadó Kft. pécsi irodáját, így nagyobb számban jelentkeznek friss diplomások is, akik nem tudnak a munkaerőpiacon elhelyezkedni. Jásper Péter cégvezető szerint ennek legfőbb oka a munkahelyek, illetve a tapasztalat hiánya lehet.
De hogyan legyen gyakorlatunk, ha ez egyben a munkaszerzés feltétele is?
Szakértők tanácsa alapján a paradox helyzet megoldása lehet, ha aktív tanulmányaink alatt szakmai gyakorlaton veszünk részt cégeknél. Segítségével a tanulók pluszismereteket, referenciát, esetleg későbbi állásajánlatot szerezhetnek.
Major János, a Meló Diák pécsi kirendeltségének vezetője elmondta, hogy az ő irodájukat is szokták szakmai gyakorlat reményében keresni, és élénkülést is vár ezen a téren. A diákmunka-hálózaton keresztül pedig fizetésre is számíthatnak a tanulók fáradozásaikért.
A PTE is igyekszik megkönnyíteni azon diákok lehetőségeit, akik hozzájuk fordulnak segítségért: karrierprogramot, illetve álláskeresési tanácsadást működtet Szolgáltatói Irodájában, amely segíthet a diákoknak a pályatervezésben.
– Az álláskereső fiataloknál megfigyelhető a tudatosodás a karriertervezést illetően, de vannak bőven olyanok, akik nem foglalkoznak a kérdéssel a diploma megszerzéséig. Sokakat az anyagi helyzetük kényszerít arra, hogy dolgozzanak. Ők nem feltétlenül a későbbi szakterületükön helyezkednek el, de olyan hasznos kompetenciákat sajátítanak el, amelyek később előnyt jelenthetnek – tudtuk meg Kalapos Judittól, a PTE KÖSZI irodavezetőjétől.
Így gondolja ezt Klajkóné Kalmár Anna HR szakember is. Meglátása szerint az egyetemisták érzik, hogy az elmélet mellé kell a munkatapasztalat is. Illetve csak kellene, mivel szerinte is elég kevés a gyakorlati hely a régióban.
Tapasztalata alapján a diákoknak régen téves elképzeléseik voltak a munkaerőpiacról. Irreálisan magasak voltak a fizetési elvárásaik. Mostanra pedig oda jutottunk, hogy szinte nem is válogatnak, hiszen alig van lehetőségük.
A KSH adatai alapján a megyében tavaly 1300-zal kevesebben kerestek munkát, mint két éve, és javult a munkanélküliségi ráta is. Az álláskeresőknek pedig mindössze 6%-a rendelkezett diplomával.