Három pécsi nő, három élethelyzet, három különböző nézőpont. Egy valami azonban közös bennük: a finom ételek szeretete. Egyeseknek csak hobbi, másoknak munka, de mindannyiuknál központi kérdés az étkezés. De vajon mivel foglalkoznak ők hárman?
Szabó Anita Nitus, körömkozmetikus, gasztroblogger
Nitus három éve dolgozik manikűrösként a belvárosi Dudás-Hajas Szalonban. Imádja a munkáját, ám újabban nem csak a műkörömépítésben éli ki kreativitását. A pécsi lány 12 éves kora óta otthonosan mozog a konyhában. Három éve pedig aktívan edz és komolyan odafigyel étkezési szokásaira. A változást vendégei is észrevették, ezért arra buzdították, ne csak meséljen a sok finom és egészséges ételről, hanem írja is le őket.
– Most már egy ideje működik a Nitus gasztro kalandjai elnevezésű blog. Mit tapasztalsz, valóban van igény a receptjeidre?
– Igen, úgy tűnik, nem dolgozom hiába. Elsősorban a cukor- és a lisztmentes édességeket, másodsorban pedig a színes ételeket töltik le a leggyakrabban. Nagyon szeretek színesen étkezni, mert meglátásom szerint minél színesebb egy étel, annál több benne az értékes tápanyag. Az alapreceptjeimet ezért megpróbálom minél többféle zöldséggel feldúsítani, és úgy tűnik, ez érdekli az embereket. Talán azért is, mert elnézve a különféle receptoldalakat és blogokat, az igazán színes ételek elenyészőek.
– Fitt életmódod hatással van a vendégeidre?
– Szerencsére egyre többen próbálkoznak életmódváltással, ebben én is próbálok segíteni. Nemrég az egyik törzsvendégem hívott fel azzal, hogy adjak neki tippeket konditermi edzéshez, ez például nagyon jól esett, de sokan vannak, akik egyelőre csak érdeklődnek, hogy miként lehet jobban, egészségesebben élni. Mindemellett úgy vélem, az is plusz lökést ad a nőknek, ha érzik, a tanácsok nem egy ráérős háziasszonytól érkeznek, aki megteheti, hogy reggel a fitneszteremben kezd, délután pedig főzőcskézik. A receptjeim nagy része 15-20 perc alatt megvan, pont azért, mert én is egész nap dolgozom.
– Hét hónapos kismamaként is tartani tudod ezt az életmódot?
– Szerencsére az én esetemben egészséges várandóságról beszélhetünk, így viszonylag kevés szokásomon kellett változtatnom. Véleményem szerint, aki a terhesség előtt rendszeresen sportolt, annak nem szabad teljesen leállnia a mozgással, hiszen a szervezete igényli azt. A terhelést persze jelentősen csökkenteni kell és folyamatos kontroll, illetve önkontroll alatt kell tartani az edzéseket. Ha elfáradtunk, hagyjuk abba, ha nem esik jól, menjünk haza. Az étkezéssel pedig az a helyzet, hogy amíg a fitneszes étrend teljesen szénhidrát csökkentett, addig babavárás alatt szükség van szénhidrátokra, de kizárólag a jó szénhidrátokra: például zabkorpa, tönkölykorpa, teljes kiőrlésű dolgok, magvak, gyümölcsök, amik hosszan tartó jóllakottságérzést okoznak. Ha valami édességet ennék, akkor csoki helyett inkább müzlit majszolok, esetleg készítek magamnak egy adag tejbezabot, amit alaposan megszórok keserű kakaóporral, így nassolok is, meg nem is. Az életmódom helyességére pedig mi sem jobb igazolás, mint a vérképem, ami olyan jó lett, hogy nem kell terhes vitaminokat szednem.
Nitus gasztroblogja itt olvasható.
Baranyai Dóra, dietetikus, PTE, Gyermekklinika
A PTE Központi Dietetikai Szolgálatánál dolgozó szakemberek feladata a klinikákon fekvő betegek étkezésének megrendelése, továbbá a megrendelt ételek minőségi, mennyiségi ellenőrzése. A dietetikusok a diétára szoruló betegeket oktatatják, és tájékoztató segédanyagokkal látják el. Ezen kívül ellenőrzik és követik az étrend betartását. A gyermekklinikán dolgozó Baranyai Dóra feladata figyelni a tápszerigényt, és a gyógyszer asszisztensen keresztül megrendelni a szükségeseket.
Miért választottad ezt a szakmát?
Érdekelt az egészségügy, de mivel az orvosi és a gyógytornász szakra a látásproblémám kizáró ok volt, így tovább kutakodtam, majd rátaláltam a dietétikára. Megtetszett, hogy étrendi változtatásokkal megelőzhetünk betegségeket, egészségesebbek lehetünk, betegségek kezeléséhez járulhatunk hozzá, adott esetben kizárólagos és egyetlen terápiás lehetőség a diéta (pl.: lisztérzékenység, táplálékallergiák).
Mi a meglátásod a mai magyar közétkeztetésről? Kielégíti a fejlődő szervezetek igényeit?
Vannak még hiányosságok és minőségi gondok, de sok jó példa is előfordul. Ám azoknál a gyerekeknél, akik nem kielégítő fejlődés, vagy túlzott gyarapodás miatt kerülnek hozzánk, nem a közétkeztetésre vezethetjük vissza, hanem valamilyen betegség állapítható meg, vagy rossz családi, szociális helyzetet, hibás családi mintákat, alacsony tudásszintet, kevés gyermekkel töltött időt, kevés mozgást, sok nassolást találunk. A közétkeztetésnek a gyermekek szükségleteinek kielégítése mellett ezért fontos, hogy az egészséges étkezés iránymutatójaként is szolgáljon.
Mondj kérlek 3-4 tippet, amivel minden magyar ember jelentős anyagi ráfordítás nélkül egészségesebbé teheti az étkezését?
Jóval egyszerűbb és sokkal kevésbé költséges mindez, mint ahogy sokan gondolnák. Tényleg csak néhány szabályt kellene betartani, vagy pár rossz szokásunktól megszabadulni az egészségünkért. Íme az én tanácsaim: ne igyanak literszám cukros üdítőket, teákat, gyümölcsleveket, szörpöket, maximum alkalomszerűen 1-2 pohárnyit. Kerüljék a bő olajban sütést, helyette sütőben, sütőzacskóban, fólia alatt, agyagedényben készítsük az ételeket. Naponta fogyasszanak nyers zöldséget, gyümölcsöt; a chipset, kekszet és a csokit pedig hagyják meg különleges alkalmakra.
Karácsony Emese, cukrász, Susogó Borvendéglő
A Susogó Borvendéglőt szinte minden pécsi ismeri. Aki már járt ott, annak maradandó emlék, aki még nem, az szinte biztosan szeretné kipróbálni egyszer. A Mecsekoldalban fekvő étterem hétről hétre új ízvilággal várja vendégeit. A napi kínálat általában 11-12 tételt tartalmaz, melyeket reggelente a piacról beszerzett szezonális, javarészt a régióból származó alapanyagokból készítenek. Karácsony Emese elsősorban a desszertekért felel, de ő készíti a házi lekvárokat és szörpöket is.
– Az édesség nem feltétlenül a menüsor legegészségesebb fogása. Neked fontos szempont, hogy a desszert amellett, hogy finom, egészséges is legyen?
– Bár a főételek elkészítése nem az én reszortom, azért azt el kell mondanom, hogy nálunk nagyon sokszor kerül nyers zöldség a tányérra. A pempővé főzés helyett pedig jellemzően pároljuk a zöldségeket és gyümölcsöket, így egyrészt ízletesebbek, roppanósabbak maradnak, másrészt nem párolog el belőlük minden vitamin és ásványi anyag. Egyébként pedig azon a véleményen vagyok, hogy a cukor nem ősellenség, csak mértékkel kell fogyasztani. A cukor, nem cukor kérdésnél pedig sokkal fontosabb, hogy milyen alapanyagból készül az az édesség. Gondolok itt például az egyik alapvető hozzávalóra, a zsiradékra. Mi nem margarinnal sütünk, hanem olyan vajat használunk, amit egy házi gazdaságban 100% tejszínből köpülnek.
– Mennyire támasztasz magas elvárásokat az ételek felé a hétköznapokban? Nincs konfliktus a családban abból, hogy Emese ezt vagy azt nem eszi meg?
– Mondjuk úgy, hogyha az ember magas minőségű hozzávalókból süt-főz a munkája során, akkor nehéz alább adni a színvonalból. Ettől függetlenül azért igyekszem a realitás talaján maradni, és a házi kosztot illetően nem vagyok válogatós, főleg, hogy általában én főzök a családra. Az alapanyagokra viszont kényes vagyok, ezért mióta cukrászként dolgozom, messziről elkerülöm a gyorséttermeket.
– Mik a kedvenc alapanyagaid?
– Ez nehéz kérdés. Alapvetően piros gyümölcs rajongó vagyok, de újabban nagyon szeretek birsalmából alkotni. Korábban erről a gyümölcsről nekem a birsalmasajton kívül nem jutott eszembe semmit. Mostanában jöttem rá, hogy mennyire jól variálható, használható ez az alapanyag. Tulajdonképpen bármit csinálhatok belőle: szörpöt, kompótot, tehetem sütikbe, sütik mellé, készíthetek belőle tortát és így tovább. Egyáltalán nincs hétköznapi íze, igazán kár, hogy csak kevese ismerik és használják.
