Legújabb cikksorozatunkban pécsi egészségügyi szakembereket kérdezünk arról, hogy a fertőzésen átesett és visszamaradó panaszokkal a klinikára érkező betegek között mely tünetekkel találkoznak leggyakrabban, milyen eredményekkel kezelik ezeket, illetve segítségükkel gyakorlati tippekkel látjuk el olvasóinkat, miképpen is fordulhatnak panaszaikkal a megfelelő ellátást nyújtó intézményhez. Ezúttal a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ (PTE KK) Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika részéről nyilatkozott lapunknak dr. Nepp Nelli szakorvos.
Sokan legyintenek, elbagatellizálják a koronavírus következtében csökkent, elveszett vagy megváltozott szag- és ízérzést. De képzeljük csak el, milyen veszélyes például nem észrevenni a lakásban terjengő gázszagot, mennyire kellemetlen és deprimáló lehet egy-egy étkezés, ha nem tudjuk élvezni az étel zamatát. Vagy az, ha csak fantomízeket érzünk a szokásosak helyett.
Ezzel pedig a járvány kitörése óta hazánkban több tízezren küzdenek.
Bizony, ha az ember tájékozódik, tisztában lehet azzal, hogy még ha meg is ússza enyhe tünetekkel a rettegett Covid-19-et, könnyen előfordulhatnak – akár hónapokkal a fertőzés után is – olyan hosszútávú szövődmények, melyek jócskán megnehezítik az életét. Ezek közül is az egyik legismertebb a már említett szaglás és/vagy ízérzészavar. Habár élénk kutatások zajlanak a sok millió ember halálát okozó betegség körül és az egészségügyi dolgozók az akut megbetegedésen túl a hosszútávú szövődményeket is igyekeznek kezelni, a szaglás-, és ízérzészavarok tekintetében még világszerte kevés tapasztalattal rendelkeznek. Ez derült ki interjúnkból is.
Dr. Nepp Nelli, a PTE KK fül-orr-gégész szakorvosa lapunk kérdésére elmondta: akik a
koronavírus következtében kialakult szaglás- és ízérzészavarral hozzájuk fordulnak, átfogó
fül-orr-gégészeti vizsgálaton esnek át, mely során a hasonló panaszokat okozó egyéb
kórképeket zárják ki. A betegeknél szubjektív kérdőívek kitöltése és szaglásvizsgálat is fog
történni a jövőben, melyekkel a szagláscsökkenés mértéke határozható meg, és annak változása követhető a kezelés során.
– A szaglás és az ízérzés csökkenése, avagy ezen képességek megváltozása a koronavírus egyik leggyakoribb tünete az akut szakaszban, és a hosszútávú mellékhatások sorában is nagyon gyakori. Több tízezren vannak, akiknek hosszabb időre teljesen kiestek ezek az érzékelések, esetleg fantomízeket- és szagokat tapasztaltak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy legtöbbször azoknál lépnek fel ezek a problémák, akiknél maga a koronavírus enyhe, vagy közepesen erős lefolyású volt. Azt is látjuk, hogy az esetek 40-50 százalékánál magától helyreáll az állapot, habár változó, hogy mennyi idő alatt. Viszont gyakran nem hoz eredményt a kivárás, és orvosi segítséget kérnek a páciensek – fejtette ki a szakember.
Azt is elárulta, hogy várhatóan ősszel szaglásambulancia nyílik a pécsi klinikán,
mely a nem csak a Covid-19, hanem más betegségek által okozott szaglászavarok kezelésében is segítséget nyújt. Jelenleg még csak várólistát vezetnek az új rendelés részére, de ettől függetlenül szaglásvizsgálat nélkül is lehetőség van a szagláscsökkenéssel szenvedők számára a kezelés megkezdésére Pécsett.
– Nem újdonság, hogy felsőlégúti vírusos megbetegedést követően a szaglással és az ízérzéssel akadnak zavarok. Ami most változott, az az esetek száma, eddig más vírusok nem ilyen arányban okozták ezeket a panaszokat, illetve természetesen nagyságrendekkel több betegnél is maradnak fenn hosszútávon ezek a panaszok. A miértekre egyelőre nem tudunk egyértelműen válaszolni: hogy milyen mechanizmussal és mely sejtekben okoz károsodást a SARS-CoV2, azt jelenleg is aktívan kutatják. Sajnos sem a szaglás-, sem az ízérzés zavarainál nem áll rendelkezésre egyértelműen hatással rendelkező gyógyszeres kezelés, így nincs olyan szer, amit felírva biztos javulást várhatunk. Ezért nagyon fontos a rehabilitáció, a szaglás tekintetében az úgynevezett szaglástréning segített világszerte a legtöbbet a betegeknek. Ennek során négyféle illóolaj napi rendszerességű szagolásával végezve trenírozzák magukat. Ezek között egy citrusos, egy virágos, egy gyantás, illetve egy fűszeres anyagnak kell lennie. Fontos, hogy közben fel kell idézni az illatok emlékeit is, ezzel az agyat kvázi újra megtanítani az illatok érzékelésére. Az ízlelés esetében még nehezebb a dolgunk, ennek terápiájában kevesebb tapasztalat áll rendelkezésre. Itt azt tanácsoljuk a pácienseknek, hogy figyeljenek korábbi szokásaikra: az ízek elvesztése ellenére adják meg a módját a táplálkozásnak, legyen az étel megfelelő hőmérsékletű, fogyasszák kedvenc ételeiket, használhatnak nyugodtan erősebb fűszerezést, ha valamelyik íz visszatérését tapasztalják.
Az ízérzés képességének elvesztése vagy megváltozása depresszióhoz, táplálkozási zavarokhoz vezethet, ilyen panaszok esetén pszichológiai konzultációra is lehetőség nyílik klinikánkon
– mondta Nepp Nelli.
[su_note note_color=”#7fd4bf”]A sorozat első részében a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ I. számú Belgyógyászati Klinika részéről nyilatkozott lapunknak prof. dr. Halmosi Róbert, tudományos igazgatóhelyettes. A cikk IDE KATTINTVA érhető el. [/su_note]
