Egy kis székely település, Énlaka épített örökségét és szellemi, kulturális hagyományait bemutató kiállítás nyílt a pécsi Nádor Galériában. A több szervezet együttműködésében – például a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Pécsi Tudományegyetem – megvalósuló tárlaton nyomon követhető, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek a közreműködők az apró falu megmentésére.
2007 óta tart Énlaka kulturális örökségének kutatása. A PTE Régészet Tanszéke és a Légirégészeti Téka által kezdeményezett vizsgálódások a falu határában lévő limes-castellumból kiindulva Dacia provincia keleti limesének a kutatásával kezdődtek, amihez szerződéses együttműködés keretében öt székelyföldi múzeum csatlakozott.
A falu műemléki felmérése 2012-ben kezdődött meg. Ezen a munkán a PTE Régészet Tanszéke, a Légirégészeti Téka, az Építéskivitelezési és Mérnöki Menedzsment Tanszéke dolgozik. A munka célja a falu teljes műemléki dokumentálása, hiszen kényszerű elmaradottságánál fogva fejlesztés, modernizálás itt alig történt az elmúlt évtizedekben, így a régi épületek, a régi falukép szinte érintetlenül fennmaradt. A felmérés egy esetleges világörökségi nevezés szakmai dokumentációjaként is használható. A műemléki felmérés során komplex kutatás folyik, hiszen nemcsak építészek, hanem néprajzosok és régészek is dolgoznak a terepen, biztosítva, hogy ne csak a tárgyakat és építészeti emlékeket, hanem a bennük egykor és most zajló életet is rögzítsék.
A most megnyílt – és a megnyitón Páva Zsolt polgármestert is soraiban tud – tárlaton Visy Zsolt régészprofesszor, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a falu népszerűsítésében és a helyi értékek feltárásában, tartott rövid ismertetőt, majd előbb Petneházy Judit énlakai lakos, utóbb Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke mondott rövid beszédet.
A PTE részéről Kondor Tamás, a műszaki és informatikai kar építéskivitelezési és mérnöki menedzsment tanszékének vezetője szólt arról, hogy az eddig elvégzett munka után milyen jövőképet biztosítanának a településnek.
– Igyekszünk olyan munkát végzünk, amely során nemcsak múltunk örökségét tudjuk megőrizni, hanem segítünk abban, hogy pár éven belül azt lehessen mondani: Énlaka nem holt, hanem élő falu. Tiszta, becsületes létezési forma, ahova ha elmegyünk, megtapasztaljuk, amiről az emberi létezés szól. Az ottaniakkal közösen megpróbáljuk megtalálni azokat az értékeket, amelyek a jövő számára hasznosak lehetnek.
Cél a közösség- és a jövő építése, ezért annak ellenére, hogy lassan három éve bezárt a helyi iskola, az együttműködök iskolát szeretnének építeni – nemcsak a helyi gyerekek számára, hanem azoknak is, akik az egész országban és a peremvidékeken élnek, és szükségük van arra a kultúrára, identitásra, falusi értékrendre, amit Énlaka adhat nekik.
– Ezért nekiállunk az iskola felújításának, s két év alatt el szeretnénk jutni oda, hogy felajánlhassuk az összes magyar város általános- és középiskolái számára, hogy tanulóik töltsenek el egy hetet Énlakán – számolt be a tervekről a szakember.
