Rátaláltunk Pécs egyik legelhivatottabb és legprofibb gyűjtőjére. Szekeres Csongor mindössze 15 éves, de már több száz antik rádiót gyűjtött össze, melyek közül ráadásul sok igazi ritkaságnak számít. Lenyűgöző gyűjteménye pedig nem semmi összeget ér.
Feltehetően nem sokan tudják, hogy Pécsett él egy olyan ifjú rádiógyűjtő srác, akire már az ország legtöbb rádiógyűjtője is felfigyelt. A 15 éves Szekeres Csongor lapunknak elmondta, hogy 7 éves kora óta rajong a régi rádiókért. Az egész úgy kezdődött, hogy édesapjával – aki szintén szereti a régiségeket – épp egy barátjuknál jártak, akinél Csongor meglátott valamit, egy dobozt, amiről nem tudta, hogy mi az, de nagyon megtetszett neki. Természetesen egy rádió volt, amit Csongor azóta is őriz, a szívéhez nőtt.
[youtube url=”https://www.youtube.com/watch?v=QzvWnKUdCSQ” width=”650″]
Ezután kiderült, hogy Csongor szüleinek is vannak régi rádiói, a kertvárosi srác szobája pedig apránként kezdett megtelni velük. Idővel már nem csak a rádiók külseje, hanem a belseje is elkezdte érdekelni, így tehát elkezdte kitanulni a rádiók felépítésének és működésének a csínját-bínját.
Csongor minden vasárnap ott van a pécsi vásárban, járja az antikosok sorait, keresi az évtizedes múltra visszatekintő rádiókat, és bizony gyakran talál is pár érdekességet. Emellett pedig bújja az internetet is, kutatja a ritkaságokat, de rendszeresen jelen van országos rádiós börzéken is, és szerencsére sok olyan kedves emberbe fut bele, akik odaajándékozzák neki a már nem használt, vagy nem működőképes rádiókat. Utóbbiakat Csongor, aki hobbiszinten javít rádiókat, nagyon szívesen újjáéleszti. Célja ugyanis az, hogy a múlt tárgyi emlékeit megőrizze a jelennek és a jövőnek egyaránt. Épp ezért nem meglepő, hogy a rádiók fiatal szerelmese egyszer majd szeretne Pécsett nyitni egy rádiómúzeumot.
Csongor lenyűgöző gyűjteményében szerepelnek már a rádiókat megelőző műszerek is az 1890-es évekből, sok kezdeti, 1920-as és 1930-as évjáratú rádiója is van, a legtöbb azonban az ’50-es és ’60-as évekből származik. Van egy-két olyan rádiója is, melyek az országban kifejezetten ritkaságszámba mennek, ezekért a rádiógyűjtők ölni tudnának. Nem csoda tehát, ha a pécsi fiúra felfigyeltek szerte az országban.
A lelkes gyűjtőfiú elmondta, hogy ugyan a ’30-as évekbeli rádiók hangja még nem volt az igazi, a ’60-as évek elektroncsöves rádióinak meleg, fás hangja viszont nagyon meg tudja hatni.
A rádiók mellett Csongor gyűjt még lemezjátszókat és gramofonokat (ezekhez ráadásul egy több mint ezer darabos lemezgyűjteménye is van), valamint kazettás- és orsós magnókat is. Mindent összevetve Csongor gyűjteménye körülbelül 500 darabos, és pár milliót érhet.
Csongor nem csak magának tartogatja impozáns kollekcióját, be is mutatja annak legszebb darabjait. Legközelebb szeptemberben lesz egy kiállítása a Nagy Lajos Gimnázium dísztermében, ahol minden érdeklődő szemügyre veheti ezeket az antik rádiócsodákat.
Akinek pedig van olyan régi, nem használt rádiója, amitől megválna, az ki ne dobja azt, inkább adja oda Csongornak, nála garantáltan jó kezekben lesz!
