Manapság egy egészséges, bizalomközpontú gyerek és szülő közötti kapcsolatban elképzelhetetlen, hogy tabutémák legyenek. Még akkor sem állhat be kínos csend a beszélgetésben, ha olyan érzékeny területről esik szó, mint a szexualitás. Nem volt ez mindig így, néhány generációra visszamenőleg jóval kevesebb családban tartozott hozzá a neveléshez ez a fajta „felvilágosítás”. Hogy a modern világban miért elengedhetetlen, hogy a felnőttek válaszoljanak a fiataloknak a testiségről feltett kérdéseire, az friss interjúnkból kiderül.
Persze felmerülhet a gondolat, szükség van-e egyáltalán a szülők közbenjárására, mikor az oktatási intézményekben is zajlik szexuális felvilágosítás, emellett a fiatalokra a korlátlan digitális tér miatt szinte ömlenek a különféle, többek közt erről szóló tartalmak. A válasz természetesen igen, hiszen előbbi tájékoztatás lehet bármilyen jó, egy gyakran teljesen ismeretlen személynek nem minden gyerek meri feltenni a kérdéseit; a sok szélsőséges információ az interneten pedig akár még bizonytalanabbá is teheti a tinédzsereket. Lapunk megkereste dr. Meskó Norbertet, a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Intézet egyetemi docensét, aki a szexualitás és párkapcsolati működés pszichológiai összefüggéseit kutatja.
– Szükség van rá, hogy a szülők otthon beszélgessenek a gyerekekkel a szexről? Mikor érkezik el ennek az ideje?
– A „szexuális felvilágosítással” szemben, amely egy viszonylag régimódi megközelítése a gyerekek információval való ellátásának, ma inkább „szexuális nevelésről” beszélünk. Míg a felvilágosítás általában egy alkalomra és tárgyilagos információátadásra korlátozódik, addig a szexuális nevelés a nemiség, a párkapcsolat, és az ezekkel összefonódó fogalmak – mint például a vonzalom, a szerelem, az udvarlás, a féltékenység – gazdag tárházát, és ezeknek saját kultúránkra jellemző beágyazottságát is hivatott megjeleníteni. Mind iskolákban, mind a családokban helye van. Alapszabály, hogy olyan bizalomteljes, bensőséges, oldott légkört kell teremteni, amelyben a fiatalok kérdezhetnek a világ dolgairól. A szex és a párkapcsolat olyan alapvető része az emberek életének, hogy egy ilyen családi vagy intézményi körben a gyerekek kérdezni fognak róla. Szintén nagyon fontos, hogy arra és annyit kell válaszolni, amit és amennyit a gyerek kérdez. Életkorára jellemző módon fog érdeklődni, ezért nekünk csupán annyi a dolgunk, hogy ennek megfelelően reagáljunk. Hogy a szexuális érintkezés leírása miként történhet gyermeki nyelven, arról rengeteg jó, szülőknek szóló könyv adhat praktikus segítséget. Az intimitás, valamint a testi közelség a szeretetteljes közegben való beszélgetés által legtöbbször jól érthetővé válik a kiskamaszok számára is – vélekedett a szakember.
– Mik a veszélyei annak, ha nem történik meg a megfelelő felkészítés?
– A szexuális életre való felkészítés a szexuális nevelési programok fontos része kell, hogy legyen. És ez nem elsősorban a szexuális technikák megismerését jelenti, hanem sokkal inkább arra vonatkozik, hogy miként lehet a minél később megkezdett, felelősségteljes nemi életre felkészíteni a gyerekeket. Ha nincsenek megfelelő ismeretei a gyerekeknek a biztonságos együttlétről, a szexuális úton terjedő betegségek megelőzéséről, a nem kívánt terhességek elleni védekezésről, a túl korán megkezdett szexuális élet káros hatásairól, akkor olyan veszélyeknek vannak kitéve, mintha úszástanulás nélkül dobnánk őket mély vízbe. Annak, hogy megfelelő-e a hazai szexuális nevelés minősége, fontos indikátora lehet a tinédzserterhességek aránya.
Mivel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022-es adatai azt mutatják, hogy 1000 magyar 15–19 év közötti lányra 16,7 élve született baba jut, míg az EU-s átlag körülbelül 7, ezért azt mondhatjuk, hogy biztosan van mit tenni a szexuális nevelés terén.
Ha azt is hozzátesszük, hogy a legmagasabb számok főként a leszakadó országrészekből, a mélyszegénységben élők köréből származnak, akkor valószínű, hogy speciális programok kidolgozására lenne szükség. Egy több kutatás adatait elemző friss meta-tanulmány szerint a túl korán megkezdett nemi élet több okra visszavezethető probléma. Ilyenek többek közt a serdülőkori és szülői kábítószer-használat, viselkedésbeli problémák, vallási meggyőződés hiánya, a családhoz való rossz minőségű kötődés, az alacsony iskolai teljesítmény, a nem mindkét biológiai szülővel való együttélés, de például az alacsony anyai iskolai végzettség is – nyilatkozta lapunknak dr. Meskó Norbert.
– Mit érdemes figyelembe venni szülőként, mielőtt konkrét beszélgetéshelyzetre készülnénk?
– A szexuális nevelés már a gyerekek születésével kezdődik. Ezért érdemes tudatosítani magunkban, hogy babával kapcsolatos érzéseink, közös szokásaink, egymásra figyelésünk alapozzák meg azt a biztonságos teret, amelyben később majd „kényes kérdéseket” lehet feltenni. A bensőséges szülő-gyerek viszony és a szülők közötti szerelem az, amely hosszú évek múltán egyfajta „mintaként” is szolgálhat a kamasznak arra, hogy milyen elvárásai legyenek egy párkapcsolattal szemben – mondta a szakember.
Milyen irányelveket tartsunk szem előtt a szexuális neveléssel kapcsolatos beszélgetésekben?
• Legyünk pozitívak! Hangsúlyozzuk, hogy a szexualitás alapvetően egy olyan dolog, amely tele van izgalommal, játékossággal és kölcsönös örömszerzéssel. Még akkor is, ha beszélni kell a veszélyeiről, kockázatairól és nem kívánt hatásairól.
• Legyünk őszinték! Ha nem ismerjük a választ egy-egy kérdésre, valljuk be és nézzünk utána, hogy inkább később válaszolni tudjunk, mintsem valótlan dolgokat állítsunk.
• Legyünk hitelesek! Ne próbáljunk másnak látszani ebben a helyzetben sem, maradjunk önazonosak.
• Készüljünk fel arra, hogy a gyerek szintjén tudjunk kommunikálni a szexualitásról, olvassunk ismeretterjesztő könyveket a témával kapcsolatban.
Kiemelt képünk illusztráció.
