Szakemberek szerint törvényben kellene biztosítani az önkormányzatok működésének átláthatóságát, így például a közmeghallgatás vagy a lakossági fórum intézményét. A Transparency International Magyarország szerdai budapesti konferenciáján felszólalók egyebek mellett a szélesebb körű nyilvánosság megteremtésének lehetőségét szorgalmazták a parlament előtt lévő új önkormányzati törvényben (Ötv.).
Földes Ádám, a Transparency International magyar szervezetének vezetője helyhatósági vezetők előtt arról beszélt, jelenleg a korrupció két szinten van jelen az önkormányzatok életében; egyrészt „piti” formában, ami leginkább az ügyintézők munkáját veszélyezteti, másrészt „nagyban” is érzékelhető, utalva arra, hogy Budapesten több büntetőeljárás folyik súlyos korrupciós ügyekben.
Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője szerint az önkormányzati nyilvánosság intézményei jelenleg szabályozatlanok, és ebben nem is hoz jelentős változást a várhatóan rövidesen elfogadásra kerülő új Ötv. sem.
A szabályozatlanságra példaként a közmeghallgatás intézményét említette, amelyben a polgárnak alanyi joga van kifejteni a véleményét.
Közölte, szerinte a törvényben kellene meghatározni, milyen témákat kellene szóba hozni a közmeghallgatásokon. Hozzátette: nem szabályozottak a lakossági fórumok, miként a civil szervezetek részvétele sem a képviselő-testület munkájában.
Fábián Adrián szerint ma a „nyilvánosság, kérelemre”-elv működik, de jobb lenne, ha a „főszabály” inkább úgy változna, hogy mindent közzé kell tenni, kivéve azt, ami az adott esetben szenzitív, minősített, védett adat.
Véleménye szerint a közbeszerzések felügyelete is gyenge, és folyamatos kontrollra lenne szükség, mert ma gyakran kerülnek ki bizalmas pályázati információk, vagy előfordul az is, hogy „a győztes már az eljárás előtt ismert”.
A tanszékvezető a sajtó, azon belül különösen a helyi média szerepének fontosságára hívta fel a figyelmet az önkormányzati nyilvánosságban; szerinte ennek szerepelnie kellene az új Ötv-ben is. Szavai szerint az önkormányzatok működésének racionális, jogszerű biztosítékai között van a helyi média, amely nem csak a közvéleményt, hanem az önkormányzatok működését is befolyásolni tudja.
A 2012-től várható változások között arról beszélt, hogy erősebb állami kontroll lesz az önkormányzatok működése felett, mint korábban, „az állam jobban bele akar látni az önkormányzatok kártyáiba”. Jelezte, a takarékosabb gazdálkodás a cél, nem pedig az átláthatóság javítása.
Közölte, egyetlen olyan tervezett változtatást ismer az új Ötv-ben, amely az átláthatósággal függ össze, ez pedig az, hogy az önkormányzatoknak évente egyszer kötelező közzétenniük a gazdálkodásukkal és működésükkel kapcsolatos, meghatározott adatokat.
Hoffman István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa az Ötv. fontosabb változásait ismertetve azt mondta, az új jogszabályból a centralizáció rajzolódik ki, és a helyi „elszámoltathatóságot” országos elszámoltathatóság váltja fel. Eötvös József (a centralisták vezéreként a reformkor meghatározó alakja, később miniszter) örülhetne; ma a centralista megoldásokat preferálják – fűzte hozzá.
Közölte, a korábban helyinek minősülő közügyeket országos közüggyé minősítenek, így az ezekkel kapcsolatos döntéseket már nem a helyi közösségekre bízzák, hanem a központi államigazgatásra és a kormányzatra. Ezek között említette a közoktatást, az egészségügyet és a szociális ügyeket.
Elmondta, az önkormányzati tulajdonhoz való jogot is „némileg újraértelmezi” az Alaptörvény, valamint ezzel összefüggésben a nemzeti vagyonról szóló törvény. Mint mondta, papíron az önkormányzati tulajdon ugyan nem szűnik meg, ám „gyakorlatilag az állam számára az önkormányzati tulajdon szabadon támadható, gyakorlatilag célvagyonná minősíti (…), azaz, ha a feladat mozog, mozog vele a vagyon is, mindenféle kártalanítás nélkül”.
Közölte, az új szabályozásban a képviselő-testületi zárt ülések szabályai nem szűkülnek, hanem még tágulnak is. Elmondta, korábban akkor rendeltek el zárt ülést, ha az adott személy kérte, a jövőben pedig minden személyi ügyben zárt ülést kell tartani. Jelezte: ez akkor jelenthet problémát, ha az érintett a nyilvánosságot igénybe kívánná venni, mint védelmet, ezt azonban már nem teheti meg.
