A 70 éves Sólyom Lászlónak, az Alkotmánybíróság első elnökének és volt köztársasági elnöknek a nemzetközi rangú magyar alkotmánybíráskodás és a magyar jogállamiság megteremtésében, a magyar jogrend Európához kapcsolásában betöltött kiemelkedő szerepét méltatták tisztelői pénteken Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott ünnepségen.
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke köszöntőjében kiemelte: Sólyom László amellett, hogy államfő volt és megalkotta, majd nemzetközi hírűvé tette a magyar alkotmánybíráskodást, megújította a polgári jog tudományát, a magyarországi környezetvédelem egyik úttörője volt és elévülhetetlen érdemeket szerzett az emberi jogok és a jogállamiság terén.
„A betű öl, a szellem éltet” – fogalmazott Sólyom László szellemiségét jellemezve Paczolay Péter, aki az ünnepelt mindenkori kiállását „a magyar jogállamiság örök mércéjének” nevezte.
Lábady Tamás, a Pécsi Ítélőtábla elnöke, korábbi alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktori iskolájának tanára köszöntőjében modern kori Odüsszeuszként jellemezte Sólyom Lászlót, aki a politika és a tudomány, jogtudós szakma zátonyai között meg nem értettségtől, az áltudomány és az áljogállamiság képviselőinek támadásaitól kísérve a magyar jogrend európai lehorgonyzásánál is többre tekintett, és megkísérelte Európának megtalálni Európát.
Ez a kérdés egyre aktuálisabb, Sólyom László pedig több területen is az egész kontinens számára képes volt példát mutatni, így többek között az adatvédelemben vagy a környezetvédelemben – mondta a tudós jogász.
„Tovább harcoltál államelnökként, (…) ám ez sem volt aranykor. Reméltük, hogy eszményeidet valóra válthatod, nem így történt” – tette hozzá a pályatárs, aki Sólyom László eszményét akként foglalta össze: az igazi demokrácia és jogállamiság lényege a humanizmus, az egyes ember méltósága, önállósága és sérthetetlensége, amely nélkül megroppan a jogállam és az erkölcs rendje.
„Minden törvény vak, látóvá csak a bíró teszi” – fogalmazott Lábady Tamás az ünnepelt szellemiségét jellemezve.
Sólyom László meghatottan mondott köszönetet tisztelőinek.
„Nem hittem volna, hogy nem vagyok annyira egyedül, mint amennyire mindig is éreztem” – mondta, majd az ünneplést „helyénvalónak” nevezte. A hallgatóság derültsége nyomán Sólyom László ezzel kapcsolatban azt emelte ki: az egyetem ünnepel, nem a hivatalosság, ami azt mutatja, hogy van olyan szféra, amelynek nem a politika parancsol.
A volt alkotmánybírósági és köztársasági elnök, egyetemi tanár elmondta: saját helyzetével kapcsolatban mindig is volt egy „külsős” érzése, és a mostani ünneplés „gyengéd figyelmeztetés, hogy én hol vagyok otthon”.
A rendezvényen bemutatták a 70 éves Sólyom László tiszteletére összeállított tanulmánykötetet, amelyben csaknem félszáz szerző, köztük tucatnyi külföldi szaktekintély szerepel.
Az ünnepségen jelen volt Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, több jelenlegi és volt alkotmánybíró, többek között Stumpf István, Bragyova András, Kovács Péter, illetve Kukorelli István, Zlinszky János, továbbá Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Solt Pál, aki rövid ideig az első Alkotmánybíróság tagja volt, majd két cikluson át a Legfelsőbb Bíróság elnöke, illetve Baka András, a Legfelsőbb Bíróság utolsó elnöke, Majtényi László és Péterfalvi Attila volt adatvédelmi biztos, Schiffer András LMP-s politikus, valamint Hernádi Zsolt, a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatója.
Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsett. 1964-ben végzett a város jogi egyetemén, 1966-tól a jénai egyetem jogi fakultásán, a polgári jogi tanszéken tanársegéd volt, és a német polgári jogból is doktorált. 1969-83 között az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1970-75-ben az Országgyűlési Könyvtárban tudományos kutató, 1983-tól az ELTE jogtudományi karának polgári jogi tanszékén egyetemi tanár, 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, 2001 óta az MTA levelező tagja. 1989-től az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, 1990-98-ban elnöke volt. Tagja volt az Európa Tanács tanácsadó testületeként működő Velencei Bizottságának, egyik alapítója a Duna Körnek, és 1987-ben a Magyar Demokrata Fórumnak, tevékenyen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában.
