Sikeres fővárosi sebész és szenvedélyes szőnyegkereskedő egy személyben az iráni származású dr. Dehkhodania Feridoon. Pécsett szerzett diplomát, orvosi pályáját is itt kezdte, s noha egy évtizede Budapesten él, rendszeresen visszalátogat a Mecsekaljára. Ám ilyenkor nem szikét ragad, hanem szőnyeget árul. Aladdin-féle repülő varázsszőnyeggel ugyan nem szolgálhat, de varázslatos szőnyegekkel annál inkább. Májusban ennek újabb példáját adja.
– Mindig is csodálattal tekintettem a kézművességre, különösen a szőnyegkészítésre, ami a perzsa kultúrának nagyon fontos része – kezdi beszélgetésünket dr. Dehkhodania Feridoon. – Magam is ismerem a különböző technikákat, de soha nem próbáltam, viszont annyira érdekelt és vonzott a téma, hogy 1998 óta szőnyeggyűjtéssel és -kereskedelemmel is foglalkozom az orvosi hivatás mellett. Ma már ránézésre meg tudom állapítani, honnan származik, és mennyi idős lehet a szőnyeg.
– A perzsaszőnyeg története ötezer éves múltra tekint vissza.
– Vagy még többre. Épp ezért csodálatos, hogy máig megőrződött a tradíció, legalább 80-90 százalékban mind a technika, mind a motívumok terén. Persze modern szőnyegek is készülnek kézi csomózással, s a klasszikus ívminta és a geometrikus formák mellett újabbak is megjelentek, melyek a mai ember ízlésének és bútorai stílusának jobban megfelelnek. De roppant erős a hagyománytisztelet.
– Mitől függ egy perzsaszőnyeg értéke?
– Attól, hogy milyen anyagból, milyen technikával, mennyi idő alatt és Irán mely területen készítették. Egy 3×4 méteres szőnyeg finom hernyóselyemből két ember munkájának eredményeként két év alatt készül el, míg egy ugyanekkora, durvább gyapjúból csomózott akár öt hónap alatt is megvan. Büszkeséggel tölt el, hogy épp az iráni szőnyegek a leghíresebbek a világon! Ennek egyik titka, hogy csak természetes anyagot használunk, még a színezéshez is (gránátalma vagy friss dió héját, hennát például), s a dupla csomózásnak köszönhetően nagyon hosszú élettartamúak, a család több generációját is kiszolgálják. Iránban az otthonok minden szobájában volt, illetve van szőnyeg, miután cipővel nem mennek be a lakásba. Régen faltól falig azzal borították a padlót, ezenkívül ott voltak még a vallási célú imaszőnyegek is.
– Ön milyenekkel foglalkozik?
– Vannak régi, hagyományos és mai, modern darabjaim is. A „rangidős” százötven éves. Fél négyzetméterestől húsz négyzetméteresig mindenféle méretű szőnyeget tartok háromezer négyzetméteres fővárosi raktáramban, így a legkülönbözőbb ízlésnek-igénynek és pénztárcának meg tudok felelni. Annál is inkább, mivel nagykeráron kínálom mind a szobai, mind az imaszőnyegeket.
– Hamarosan Pécsre is elhozza kollekciója egy részét.
– Az elmúlt nyolc esztendőben a Pécs Plazában rendeztem karácsonyi szőnyegkiállítást és -vásárt, idén a pécsi városvezetés jóvoltából a Palatinus Hotelben kapok erre lehetőséget május 4-től 13-ig. Három-négyszáz különböző méretű szőnyeget tekinthetnek majd meg az érdeklődők. Ingyen házhoz szállítjuk a kiválasztott darabokat, hogy a leendő vásárlók kipróbálhassák, miként mutat, illik-e arra helyre az adott szőnyeg, ahová szánják. Újdonságként idén iráni kézműves termékek is gazdagítják a kiállítást.
– Kevés szabadidejében mivel foglalkozik szívesen?
– Olvasok. Főként történelmi regényeket, melyek az iráni és a világtörténelem utóbbi száz évéről szólnak. Novellás- és versesköteteket is föllapozok, s nemcsak a világhírű perzsa lírikus, Háfiz költeményeit, hanem Petőfi Sándorét és József Attiláét is szívesen olvasgatom.
– Remekül beszél magyarul. Arra nem gondolt, hogy az irodalmi alkotásokat kölcsönösen lefordítsa?
– Én nem, ezt meghagyom a feleségemnek. Ő eredetileg geológus, jelenleg egy tudományos fokozat megszerzésén fáradozik a hidrológia területén, s néhanapján vállalkozik fordításra és tolmácsolásra.
– A fővárosban telepedett le, iráni-magyar kettős állampolgár. Felfedezett-e hasonlóságot a két ország lakói között?
– Igen. A magyarok is nagyon kedves, barátságos, vendégszerető emberek. Amikor velük vagyok, nem érzem magam idegennek, s ez fontos számomra. De miért is érezném magam annak, ha a származásunk összeköt minket? Nem véletlen, hogy Jászberény és az iráni Jazd testvérvárosok, hisz a Magyarországon élő jászok onnan eredeztetik magukat. Nagyon szeretem a magyarokban a közvetlenségüket, de hiányolom belőlük a vidámságot. Szívesen látnék több mosolyt az arcukon.
Névjegy
A 49 éves dr. Dehkhodania Feridoon a POTE-n szerzett diplomát 1990-ben. Az elsők között volt, akik angolul hallgathatták itt az óráikat. 1990-ben, amikor végzett, a Pécsi Gyermekklinikán gyógyította a kis betegeket, aztán másfél évre hazament, majd újdonsült feleségével tért vissza Pécsre. Ám az arát geológusi tanulmányai ismét Iránba szólították, 1994-ben azonban újra a férje mellett van, immár Budapesten. Dr. Dehkhodania Feridoon előbb az István Kórház általános sebészetén dolgozott, majd szakvizsgája után a Csepeli Kórházban helyezkedett el. 18 éves fia orvosnak készül, jelenleg Amerikában tanul ösztöndíjasként, de Budapesten fog érettségizni. Hétéves kislánya első osztályos.
