Akinek van a Balaton mellett, vagy a Badacsony lábánál nyaralója, az Egry József festményeit elnézve könnyen ott találja magát a kellemes szellő fújta nádasoknál, a lemenő nap fényében fürödve. Ahhoz, hogy ezt átéljük, nem kell most sokat tennünk, egyszerűen csak el kell sétálni a pécsi Múzeum Galériába.
Egry József nevének hallatán egy szó jut a legtöbbek eszébe, ez pedig nem más, mint a „Balaton”. A Balaton világának szépségét és atmoszféráját az első világháború alatt találta meg, mikor egy súlyos baleset után a badacsonyi hadikórházban lábadozott. A tó víztükre párás fényeivel, a part, a nádas és a környező dombok átalakították korai stílusát, egyéni hangját a magyar tenger és a Badacsony formálta tökéletesre. Ez a sajátos örök nyári hangulat az, amit a pécsi Múzeum Galériában november 22-től 2017 március 26-ig látható „Balatoni fények” című Egry-kiállítás képei árasztanak magukból.
A Balaton Pécsre költözik Egry műveivel. Akinek van a tó mellett, vagy a Badacsony lábánál nyaralója, az ezeket a remekeket elnézve könnyen ott találja magát. A Pécsre érkezett képeket a veszprémi Lackó Dezső Múzeum egy csereprogram keretében hozta el a városba, hiszen egy hete Janus Pannonius Múzeum egy Vasarely-tárlatot nyitott meg Veszprémben.
A kiállítás megnyitóján Őri László, Pécs alpolgármestere elmondta, hogy Egry soha nem volt divatos festő, de műveinek atmoszférája annyira magával ragadó, hogy többek között ezért kell őt a legnagyobb magyar festők között említeni. Az alpolgármester kitért arra, hogy ugyan Pécsnek is van egy állandó Egry-kiállítása, ugyanakkor a Lackó Dezső Múzeumnak köszönhetően a „Balatoni fények” kiállítást a pécsiek végre egyben láthatják, ami a festmények befogadását igazi élménnyé teszi. Végezetül hozzátette, hogy a város mindenben támogatni fogja Veszprémet abban, hogy 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa legyen.
Némedi Lajos, Veszprém alpolgármestere kifejtette, hogy hálásak Pécsnek azért, hogy befogadták Egry képeit, és azért is, hogy cserébe egy igazán sikeresnek mondható kiállítás keretében városukban láthatók Vasarely művei.
Perémi Ágota, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum igazgatója kiemelte, hogy a megelevenedő geometriai formáiról híres Vasarely és a változó fényeket ábrázoló expresszionnista és konstruktivista jegyekkel bíró Egry festészetét képtelenség összehasonlítani, ugyanakkor ez nem is szükséges, hiszen a két festő képeinek csak át kell magunkat adni, és hagyni kell, hogy elragadjon minket a színek, formák, hangulatok egyvelege.
Csornay Boldizsár, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója elmondta, hogy a „Balatoni fények” kiállítása páratlan alkalmat jelent arra, hogy az érdeklődők megfigyelhessék, ahogy az egyértelműen egyedi látásmódú Egry műveinek szinte geometrikus fényei „kiugranak a képekből”. A festő sajátos stílusára kitérve hangsúlyozta: nem ismerni hozzá hasonló művészt.
Várkonyi György, pécsi művészettörténész rövid, idézetekkel színesített megnyitóbeszédében kiemelte, hogy a Csontváryhoz hasonlóan magányos festőként emlegetett Egry művészetét utánozni nem lehet, ugyanakkor hozzátette, hogy Egry nem csak a Balatont festette, hanem a Balaton világát. Nem azt, amit látott, hanem azt a világot, ami körülvette, melyben szimbolikus, biblikus elemek is helyet kaptak. Kitért arra is, hogy Egry fiatalon nem iskolában, hanem autodidakta módon tanult festeni, és csak egy párizsi tanulóév után került a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol nem kisebb mesterek oktatták, mint Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly – amíg „össze nem rúgta velük a port”. Mindezért szomorú az, hogy egyedi munkásságát nem foglalja össze egyetlen monográfia sem, életműve pedig a mai napig nincs katalogizálva.
