A Függetlenség Napja Finnországban, az Itsenäisyyspäivä, december hatodikán minden évben a legjelesebb ünnep. Ráadásul idén száz éve, hogy kikiáltották a Finn Köztársaságot 1917-ben. Ezt a centenáriumot nyelvrokonaink az egész évben ünnepelték, Pécsen sem volt ez másképp.
Finnország már a 12. század közepén a Svéd Királyság uralma alá került. A 19. század legelején az orosz birodalom foglalta el a svédektől a területet. Ezután vált elfogadottá a finn nyelv, a finn kulturális és nemzetiségi törekvések ekkor erősödtek fel. Végül 1917 decemberének elején Finnország először történelme folyamán független állammá vált.
Az évtizedek óta Pécsett élő finn egyetemi oktató, Anja Haaparanta, a Pécsi Magyar-Finn Társaság elnöke elmondta, hagyományosan a finnek legnagyobb ünnepe ez a nap az évben. A centenárium alkalmából pedig az egész évet a Függetlenség Napjára való emlékezésnek szentelték.
– Az év mottója Finnországban az Együtt szócska volt, ennek jegyében rengeteg koncertet, istentiszteletet, rendezvényt tartanak még decemberben is, minden egyes finn, kivétel nélkül, számos programon vesz részt – mondta.
Szerinte itt Pécsen a megemlékezés legfőbb momentuma a Kodály Központban november 30-án a Pécsi Magyar-Finn Társaság által szervezett koncert volt, ahol csak finn szerzők, komponisták művei hangzottak el. Ízig-vérig finn volt az esemény, fagottozott a Finnországhoz ezer szállal fűződő Bogányi testvérek egyike, Bence. A karnagy Ari Rasilainen volt, elhangzott a finnek számára legkedvesebb szimfonikus alkotás nemzeti zeneszerzőjüktől: Sibelius Finlandia című műve. Pro Finlandia névvel kiállítás is nyílott a Kodály Központ előcsarnokában, a Finn Nemzeti Levéltár összeállításában.
Anja Haaparanta szerint a finnekben ezen a napon különösen él a nemzeti öntudat, nagyon büszkén emlékeznek december hatodikára. Érthető, hiszen a nép évszázadokig svéd, majd orosz uralom alatt élt. 1917-ben viszont minden finn álma valósulhatott meg: egy önálló állam.
– Mindenhol fehér-kék színekben pompázik az ország, a fővárosi ünnepségektől a lappföldi dombokig, amiket szintén ezekkel a fényekkel szoktak megvilágítani. Az emberek pedig fehér-kék gyertyákat vásárolnak, ezekkel díszítik fel az otthonukat, ilyeneket tesznek ki az ablakba – mondta el.
Nácsa János pécsi író jelenleg Finnországban él, őt is kérdeztük a Függetlenség Napjának ünnepéről.
– Idén minden erről a napról szólt. A csokipapírtól a kávécsomagoláson át mindenhol a nagy 100-as számot lehetett látni, jobbára a nemzeti színekben. Most decemberben pedig szinte csak a „Hyvää itsenäisyyspäivää!” (Jó függetlenségnapot!) köszöntést hallani az utcákon.
Elmondta, a finnek ilyenkor kicsit az 1939-44 között háborúban elhunyt honfitársaikról is megemlékeznek. Az iskolás lányok fehér-kék hajszalaggal, a fiúk kis finn zászlóval közlekednek.
– Hagyományosan nagy szerepet kapnak az állami ünnepségek, az elnöki fogadások – ezt a média is kiemelt figyelemmel követi – mondta Nácsa János.
A pécsiek is megemlékeztek finn nyelvrokonaikról, ebből az alkalomból a tévétorony fehér-kék-fehér színekben pompázott:
Kiemelt képünkön Finnország függetlenségének kikiáltása 1917-ben.
